Külföld

Több millió menekültet küldene Európába Erdogan

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld országából Európába, amennyiben az unió megszállásnak próbálja minősíteni a szerdán megkezdett török hadműveletet Északkelet-Szíriában.

Több millió menekültet küldene Európába Erdogan
A török hadsereg egy tankja lehajt egy teherautóról
Fotó: AFP / BULENT KILIC

„Ankarának könnyű a dolga, csak megnyitja a kapukat” - szólalt fel Erdogan a török kormánypárt tartományi elnökei előtt, majd beszámolt arról is, hogy Törökország eddig 40 milliárd dollárt költött a menekültekre.  

Korábban az Európai Unió mellett számos másik ország ellenezte a török beavatkozást, vagy éppen figyelmeztette Ankarát az esetleges következményekre, melyekre válaszul Erdogan úgy fogalmazott csütörtökön, hogy „megszólják a lépést, amelyet Szíria egységéért teszünk. Ti üljetek csak a szélen, mi folytatjuk az utat”. Egyúttal azt is hangoztatta, hogy „a Béke Forrása fedőnevű hadműveletnek az a célja, hogy hozzájáruljon Szíria területi integritásához és politikai egységéhez”.

Kiemelte: „Szaúd-Arábia először is nézzen tükörbe! Ki hozta ebbe az állapotba Jement? Nem is beszélve Egyiptomról, te meg se szólalhatsz! Nálad van a demokrácia gyilkosa” - fogalmazott.

Több mint 60 ezren menekültek el eddig a harcok elől

Csak szerdán több mint 60 ezren menekültek el az Északkelet-Szíriában indított török offenzíva elől - közölte csütörtökön az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH), amelynek beszámolója szerint a legtöbben Rász-el-Ain, Tell-Abjad, illetve Derbaszíje szíriai határvárosokból menekülnek Haszeke városának irányába.
Az AFP francia hírügynökség helyszíni beszámolója szerint Rász-el-Ain lakói holmijukkal - gyalog, autókkal és motorokon - menekültek az összecsapások elől.
Tizennégy segélyszervezet közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy a török határ menti öt kilométeres mélységű sávban mintegy 450 ezren laknak. Ezek az emberek veszélybe kerülhetnek, ha a felek nem tanúsítanak maximális önmegtartóztatást a harcokban, és nem teszik elsődleges szemponttá a civilek védelmét. A segélyszervezetek emellett hangsúlyozták: nem fognak tudni majd életmentő támogatást nyújtani, ha személyzetüket kénytelenek lesznek kivonni a térségből. Hozzátették, már most is több mint kilencvenezer menekült tartózkodik a régióban, és fogva tartott szélsőséges harcosok tízezrei vannak őrizet alatt családjaikkal a helyi internálótáborokban.
A kurd fegyveresek szerint Ankara offenzívája nem ért el számottevő sikert, dacára annak, hogy a török hadsereg és a vele szövetséges milíciák több fronton is támadnak, a török légierő és tüzérség pedig szüntelenül bombázza és ágyúzza a határ menti szíriai településeket. Musztafa Bali, az SDF szóvivője szerint harcosaik vissza tudták verni a török csapatokat.
Jusszef Hammúd, a törökbarát milíciák szóvivője arról számolt be, hogy Tell-Abjad határában lévő Jabisza falut sikerült elfoglalni a kurdoktól. A török állami hírügynökség szerint azonban egy másik falu, Tell-Fander is a szövetségeseik kezére került.
Az OSDH emellett úgy tudja, török kommandósok hatoltak be Beir Asek falu területére is.
A harcoló felek közléseit azonban az átláthatatlan hadi helyzetre tekintettel független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

A török elnök később arról is beszámolt, hogy a török hadsereg szerda délután óta „109 terroristát hatástalanított” Szíriában. Ebből adódóan Erdogan a beszédében rámutatott arra, hogy „Törökország a hadművelet keretében nem szíriai kurd testvéreivel, hanem terrorszervezettel harcol. Törökország csak Kobani térségéből 300 ezer kurd menekültet fogadott be, miközben Bassár el-Aszad szíriai elnök csaknem egymillió embert ölt meg a saját népéből. A kormánypárt 291 parlamenti képviselőjéből 50 kurd„ - hangoztatta Erdogan.

Éppen ezért a török államfő felszólította a NATO-t arra, hogy ne maradjon csendben, amikor terrorszervezet támadja a szövetséges Törökországot.

Később leszögezte: „rövid időn belül békét teremtenek az Eufrátesz folyótól nyugatra található Manbídzs és a szíriai-iraki határ között”.

Szíriából kilőtt aknagránátok csapódtak be délkelet-törökországi településeken

Akna- és rakétagránátok csapódtak be csütörtökön a délkelet-törökországi Sanliurfa és Mardin tartományokban, Akcakale, Ceylanpinar és Nusaybin településeken, négy civil, köztük egy szíriai állampolgárságú, kilenc hónapos csecsemő is meghalt - jelentette az NTV török hírtelevízió.

Sanliurfa tartomány kormányzói hivatala közölte, hogy egy másik áldozat az akcakalei körzeti adóhivatal egyik férfi dolgozója volt.
Az NTV információ szerint már több mint 170 akna- és rakétagránát esett török területre azóta, hogy Ankara szerda délután hadműveletet indított Északkelet-Szíriában. Sanliurfában találat érte még Birecik települést is. A lövedékek többsége amerikai és orosz gyártmány - mutatott rá az NTV.
A támadásokban eddig a két szomszédos tartományban összesen 70-en sebesültek meg, őket kórházba szállították.
A török védelmi minisztérium csütörtökön közleményben tudatta: az YPG milicistái iskolákból és kórházakból adják le a lövéseket, így a török hadseregnek nem áll módjában közvetlenül viszonozni a tüzet.
Elővigyázatosságból Törökország számos határ menti iskolájában tanítási szünetet rendeltek el a hatóságok.
Eközben az Anadolu török állami hírügynökség arról számolt be, hogy a török hadsereg már hét falut "tisztított meg a terrorizmustól". Hatot az Akcakaléval szemben fekvő Tell-Abjad mellett, egyet pedig a Ceylanpinarral szemközt található Rász-el-Ainnál.

A török elnök felszólalásában továbbá arra is kitért, hogy Franciaországból, Németországból és Hollandiából is érkeztek Törökországba olyanok, akik továbbutazva csatlakozni akartak Szíriában az Iszlám Államhoz. Közölte: Ankara 5500 dzsihadistát küldött vissza oda, ahonnan jött.

Arról is beszámolt, hogy Törökország eddig 17 ezer olyan embert vett őrizetbe, akiről azt gondolta, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állammal, többségében nem török állampolgárokat. 151 ország 77 ezer állampolgára ellen rendeltek el beutazási tilalmat a dzsihadistákkal szembeni fellépés keretében, 102 országból 7600 embert pedig belépését követően utasítottak ki. 851 ember vár még kiutasításra - jelezte.

Erdogan kiemelte: az ellenőrzésük alá vont területeken „azt teszik az Iszlám Állammal, amit kell”. Ankara nem akarja, hogy a dzsihadisták még egyszer „bajt hozzanak a fejünkre” - hangoztatta. Akiknek börtönben kell maradniuk, azt fogva tartják, akik országuk engedélyével hazatérhetnek, azokat pedig visszaküldik - fűzte hozzá.

„Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy az Iszlám Állam még egyszer nem lesz jelen abban a térségben, amelyet Törökország az ellenőrzése alá vont, erről az egész világot biztosítani akarom” - fogadkozott Erdogan.

Netanjahu elítélte a török erők fellépését

Egyértelműen elítélte csütörtökön a török erők fellépését Benjámin Netanjahu izraeli ügyvivő miniszterelnök, aki óva intett a kurdok elleni ”etnikai tisztogatásoktól„, és humanitárius segítségnyújtást ajánlott fel a kurdoknak.

”Izrael határozottan elítéli a szíriai kurd területek török megszállását, és óva int a kurdok elleni etnikai tisztogatásoktól Törökország és szövetségesei részéről„ - fogalmazott Netanjahu egy közleményben. Izrael ”kész humanitárius segítséget nyújtani a bátor kurd embereknek„ - tette hozzá.
A Washington fő szövetségesének számító Izraelben mély aggodalmakat keltett az amerikai csapatok kivonása és a török offenzíva. Egyes elemzők ugyanis felvetik annak eshetőségét, hogy az Egyesült Államok a zsidó államot is magára hagyja, és attól tartanak, hogy a török hadművelet lehetővé teheti a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató Iránnak, Izrael esküdt ellenségének, hogy megerősítse pozícióit Szíriában.

Irán a támadások felhagyására szólította fel Törökországot

A Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szövetséges Irán kormánya csütörtökön felszólította Törökországot, hogy azonnal hagyjon fel támadásaival Szíria északi részén, és vonja ki csapatait az országból.

A Törökország által a szíriai kurd milíciák ellen indított katonai művelet „nagyarányú emberi áldozatokat és komoly anyagi károkat” fog okozni - figyelmeztetett egy közleményben az iráni külügyminisztérium.

Irán megérti Törökország biztonsággal kapcsolatos aggályait, de úgy véli, hogy egy katonai akció „nem fog enyhíteni” ezen a helyzeten - fogalmazott a tárca.

„A térségben jelenleg uralkodó helyzet a külföldi beavatkozás eredménye, különösen az Egyesült Államok részéről” - hangsúlyozta az iráni külügyminisztérium.

A szöveg szerint Teherán készen áll arra, hogy közvetítsen Törökország és Szíria között, de úgy gondolja, hogy „a feszültség feloldása csakis békés intézkedésekkel, valamint Szíria nemzeti szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásával lehetséges”.

Haszan Róháni iráni elnök szerdán azt mondta, hogy a stabilitás Szíria északi részén csakis a szíriai hadseregtől függ, és a kurdoknak támogatniuk kell az Aszadhoz hű erőket.

Az AP amerikai hírügynökség szerdai jelentése szerint a Washington által támogatott szíriai kurd csoport azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, Aszad másik szövetségeséhez: segítsen tető alá hozni tárgyalásokat a damaszkuszi székhelyű szíriai kormánnyal. A szíriai kurd vezetés egy szerdai közleményben jelezte: pozitívan reagál Moszkvának azokra a felhívásaira, amelyek arra ösztönzik a kurdokat és a szír kormányt, hogy rendezzék nézeteltéréseiket tárgyalások útján.

Az iráni parlament elnöke, Ali Laridzsáni csütörtökön lemondta hivatalos isztambuli útját a török offenzívára válaszul.

Ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat a török hadsereg

A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a szerdán megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében - közölte csütörtökön a török védelmi minisztérium a Twitteren.

A tárca hozzátette, hogy a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei az éjszaka során is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak.

A szóban forgó célpontokról azonban a minisztérium nem árult el részleteket.

Az Anadolu török állami hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy a légierő és a tüzérség eddig 180 célpontot semmisített meg. A jelentés szerint Tell-Abjadban reggel csend honolt, hallgattak a tarackok, később azonban újraindult a támadás. Rász-el-Aint mindvégig lőtték a határ török oldaláról, a város felett füstfellegek szállnak. Csütörtökön a déli órákban Törökország szíriai szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milícia is belépett az Eufrátesztől keletre fekvő szíriai területekre.

Mindeközben az isztambuli rendőrség csütörtök reggel őrizetbe vette otthonában a BirGün című ellenzéki napilap internetes kiadásának szerkesztőjét, Hakan Demirt. A rendőrség közölte: „szerda éjszaka óta 78 emberrel szemben indult jogi eljárás, amiért forrásmegjelölés nélkül, hazug információkkal lejárató kampányt, valamint terrorpropagandát folytatott Törökország és a török biztonsági erők ellen a Béke Forrása hadműveleten keresztül, továbbá gyűlölködésre buzdította a lakosságot”.

Nyilatkozataik miatt nyomozás indult a második legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnöke, Sezai Temelli és Pervin Buldan, illetve a HDP további három képviselője ellen is „terrorszervezet propagandájának, valamint a kormány lejáratásának gyanújával”.

Isztambulba utazik a NATO-főtitkára

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken hivatalos látogatásra Isztambulba érkezik, ahol Erdogannal is tárgyal az újonnan megindított török hadműveletről. Stoltenberg szerdán Rómában azt mondta: Ankarának vigyáznia kell arra, hogy katonai tevékenységével ne sodorja veszélybe az Iszlám Állam elleni harcban elért sikereket. Hangsúlyozta: Törökországnak jogos biztonsági aggályai vannak, észak-szíriai katonai tevékenységének azonban megfontoltnak és arányosnak kell lennie, ami fontos a térség további stabilitásának szempontjából.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára
Fotó: AFP / TIZIANA FABI

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az éjjeli órákban telefonon beszélt amerikai hivatali kollégájával, Mike Pompeóval. Az egyeztetés tartalmáról a török tárca nem közölt részleteket.

Trump a török gazdaság tönkretételével fenyeget

Ha a szíriai török hadműveletek „nem lesznek emberségesek”, akkor Washington tönkreteszi a török gazdaságot - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva szerda délután.

Donald Trump amerikai elnök
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/Ludovic Marin

A sajtóbeszélgetés után nem sokkal a szenátusban pedig bejelentették: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálni tervezi a török politikai vezetést és az ország hadi, valamint energetikai szektorát.

A törvényjavaslat, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná a török vezető politikusok esetleges amerikai javait és vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkre.

A szerdai napon megkezdett török offenzíváról bővebben itt írtunk.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom