Külföld
A török csapatok megtámadták Szíriát
A Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveres csoport ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint a délkeleti határán jelenlévő milíciára.
Szerda esti hírek szerint összecsaptak a kurd fegyveresek és a török hadsereg alakulatai a szíriai határon. Ezt az SDF katonai sajtóilletékese közölte: „Összecsapások folynak szinte az egész határ mentén. Az SDF nem tétlenkedik” - mondta Marvan Kamislo a Reuters hírügynökségnek.
Musztafa Bali, az SDF szóvivője pedig Twitter-üzenetben közölte, hogy a török hadsereg tüzérségi csapást mért az észak-szíriai Kobani településre.
A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg megindította a szárazföldi műveleteket is. A tárca egyelőre azt nem közölte, hogy a török csapatok hol lépték át a szíriai határt.
Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.
Több civil áldozata is van a török légicsapásoknak
A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek.
Török harci repülőgépek erőteljesen bombáztak katonai állásokat és polgári területeket Tell-Abjadban, Rász-el-Áinban, Kamisliben és Áin Íszában - számolt be a Twitteren az SDF.
A Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport által vezetett ernyőszervezet szerint Törökország heves bombázásokat folytat civilek házai ellen a régió számos településén, köztük Kamisli keleti részén, az ország északkeleti részén és a Törökországgal közös határ mentén.
Kamisli az egyik legsűrűbben lakott város a térségben, amelyet a kurdok ellenőriznek, de ahol ugyanakkor a szíriai kormányerők is kiterjedt területet tartanak ellenőrzésük alatt, köztük a repülőteret is.
Az SDF egyúttal beszámolt arról is, hogy már menekülthullám alakult ki a civil lakosság körében, további részletekkel azonban nem szolgált. A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint ezrek menekültek el a térségben a török légicsapások elől.
A TRT török állami műsorszolgáltató szerint a török hadsereg öt célpontra mért csapást az északkelet-szíriai Rász-el-Áinban. A TRT ezenkívül felvételeket mutatott a délkelet-törökországi Diyarbakir támaszpontjáról felszálló F-16-os vadászrepülőgépekről, amelyek a tájékoztatás szerint csatlakozni fognak a hadműveletekhez.
A TRT szerint török tüzérségi egységek szíriai kurd harci állásokat lőnek a stratégiai fontosságú Tell-Abjad városában. A beszámoló szerint a Szíriával határos Sanliurfa tartományi Akcakale kerületben a mintegy 6 kilométerre Tell-Abjadtól állomásozó egységek lőszerraktárakat támadnak, a TRT szerint füstfelhő száll fel a térségben.
Egy szemtanú Tell-Abjadban azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy robbanások zaja hallatszik, és füst száll fel a Törökországgal közös határ mentén, miközben az emberek tömegesen menekülnek el a városból.
Erdogan Twitter-üzenetében kifejtette: a hadművelet célja a béke megteremtése a térségben, valamint annak a „terrorfolyosónak” a megsemmisítése, amelyet Törökország déli határa mentén próbáltak létrehozni. Rámutatott: Törökország biztonsági övezet hoz létre a térségben, így biztosítva a szíriai menekültek hazatérését. A török elnök azt is leszögezte, hogy Ankara megőrzi Szíria területi integritását és kimenti a helyieket a terrorizmus „karmából”.
Erdogan egy másik Twitter-üzenetben biztatta az offenzívában résztvevő csapatokat.
„Isten legyen velünk! Gratulálok minden bátor Mehmetnek, aki részt vesz a műveletben” - írta Erdogan a török katonákra használatos kifejezést használva.
A török mecsetekben különleges hajnali imádságot fognak tartani a hadsereg üdvéért. Az állami műsorszolgáltató azt állította, hogy a mostani a török köztársaság történetének legnagyobb katonai művelete, amelyet 400 kilométer széles szakaszon 35 kilométer mélységben folytat a török haderő.
Erdogan a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milíciát nevezte meg Ankara szíriai szövetségeseként, amely a múlt héten jött létre Északnyugat-Szíriában a törökbarát Nemzeti Felszabadítási Front (NLF), valamint a Nemzeti Hadsereg (NA) nevű ernyőszervezetek egyesüléséből.
Süleyman Soylu szerdán visszautasította azokat a - nyugati országokból érkező - állításokat, amelyek szerint a török hadművelet át fogja rendezni a többnyire kurdok lakta Északkelet-Szíria demográfiai összetételét.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán korábban hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai biztosítják a jogot a beavatkozásra.
A kurdok megerősítették a török légicsapások tényét
A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szóvivője megerősítette szerdán, hogy török harci repülőgépek csapásokat mértek Szíria északkeleti részén lévő kurd területekre. Musztafa Bali szerint a török repülők civilek lakta területeket bombáznak.
Hatalmas a pánik a régió lakosai körében - írta Bali a Twitter-profilján.
A szóvivő azt mondta, hogy a szervezet „nyitva hagyja az ajtót” az együttműködés előtt a szíriai kormánnyal vagy más regionális hatalmakkal a terület védelmében. Hozzátette, hogy az SDF-nek, amely Szíria mintegy 30 százalékát uralja, pillanatnyilag nincs kapcsolata a kormányoldallal.
Az SDF Twitter-profilján beszámolt arról is, hogy repüléstilalmi zóna létrehozását kérik az Egyesült Államoktól és a koalíciótól „az ártatlan emberek elleni támadások megakadályozása érdekében”.
Eközben a SANA szíriai állami hírügynökség arról számolt be, hogy az SDF tagjai egy sor olajfúrótornyot gyújtottak fel az északkelet-szíriai el-Haszeke tartományban.
Berlin, Párizs, Hága, Róma és Kairó is elítélte Törökország szíriai katonai műveletét
Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Egyiptom is elítélte Törökország szíriai katonai műveletét.
Heiko Maas német külügyminiszter felszólította az ankarai vezetést, hogy hagyjon fel hadműveletével Északkelet-Szíriában. Mint mondta, a kurd területek ellen indított offenzíva „további humanitárius katasztrófával és újabb menekülthullámmal fenyeget”.
„A leghatározottabb módon elítéljük a török offenzívát Északkelet-Szíriában” - jelentette ki Maas.
Szíriának nyolc év polgárháború után stabilitásra van szüksége, ennek első lépéseként a közeljövőben össze kell hívni a szíriai alkotmányozó bizottságot - hangsúlyozta a német tárcavezető. Törökország azonban tovább destabilizálja a régiót, és megerősíti az Iszlám Állam terrorszervezetet.
„Felszólítjuk Törökországot, hogy vessen véget offenzívájának, és békés módon gondoskodjon biztonsági érdekeiről” - tette hozzá Maas.
Franciaország a leghatározottabban elítéli a török katonai műveletet - közölte Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár. Hozzátette: Párizs ez ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi. Kiemelte, hogy Franciaország a nap folyamán európai partnereivel egyeztetett a lehetséges válaszról, így az ENSZ BT összehívásáról is.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este Ilham Ahmeddel, a szíriai kurdok egyik vezetőjével egyeztetett, hogy támogatásáról biztosítsa a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezetet. Ilham Ahmed az SDF kurd-arab ernyőszervezet politikai szárnyának, a Szíriai Demokratikus Tanácsnak (SDC) a társelnöke. Az Elysée-palota szerint Macron azért találkozott a kurd vezetővel, hogy „megmutassa, Franciaország az SDF ernyőszervezet oldalán áll, amely kulcsfontosságú partner az Iszlám Állam elleni harcban”. Úgy tudni, francia különleges alakulatok is segítik az SDF terrorellenes harcát Északkelet-Szíriában, ahol Törökország most offenzívát indított.
Luigi di Maio olasz külügyminiszter szintén úgy foglalt állást, hogy a török katonai művelet csak súlyosbítja a helyzetet Szíriában, és veszélybe sodorja a dzsihadisták elleni harcban elért eredményeket, amelyekhez Olaszország a terrorellenes koalíció révén járult hozzá.
A holland külügyminisztériumba a nap folyamán bekérették a török nagykövetet a szíriai katonai beavatkozás ügyében. „Hollandia elítéli az északkelet-szíriai török offenzívát. Felszólítjuk Törökországot, hogy ne haladjon tovább azon az úton, amelyen elindult” - hangsúlyozta Stef Blok holland külügyminiszter közleményében.
Egyiptom az Arab Liga rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta az ügyben - közölte a kairói külügyminisztérium. „Egyiptom a lehető leghatározottabban elítéli a török agressziót a szíriai területek ellen” - áll a tárca állásfoglalásában. Az offenzíva „szemtelen és megengedhetetlen támadást jelent egy testvéri arab állam szuverenitása ellen” - hangsúlyozta a minisztérium.
A brit külügy szerint az akció nyomán destabilizálódhat a térség
Dominic Raab brit külügyminiszter a tárca által szerda este kiadott nyilatkozatában közölte: súlyos aggályai vannak Törökország egyoldalú katonai akciójával kapcsolatban. Raab szerint a művelet a térség destabilizálása mellett csak még tovább mélyíti az emberi szenvedést, és alááshatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés eredményeit. A brit külügyminiszter szerint a kollektív figyelmet az Iszlám Államra kellene összpontosítani.
Dominic Raab hangsúlyozta: Törökország komoly nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot a rengeteg szíriai menekült befogadásával. Nagy-Britannia azonban nem fogja támogatni a menekültek visszatérését célzó terveket mindaddig, amíg nincsenek meg a feltételei a menekültek önkéntes és biztonságos hazatérésének - áll a szerdai nyilatkozatban.
A Downing Street tájékoztatása szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök is tárgyalt szerda este telefonon a szíriai török offenzíváról, és mindketten súlyos aggodalmuknak adtak hangot a katonai akció és a humanitárius katasztrófa kockázata miatt.
Több arab ország is elítélte a török támadást, az iráni házelnök lemondta ankarai útját
Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a török katonai műveletet, az iráni házelnök pedig lemondta ankarai útját. Barhám Száleh iraki elnök Twitter-oldalán bírálta Törökország szíriai katonai beavatkozását. Mint írta, az offenzívának a szélsőségesek lesznek a haszonélvezői.
A manámai vezetés szintén elítélte a török katonai műveletet - közölte a BNA bahreini hírügynökség.
Az emírségek külügyminisztériuma szerint a török agresszió veszélyes fejlemény, amely egy arab állam szuverenitása ellen irányul, és a nemzetközi jog arcátlan és elfogadhatalan megsértését jelenti - közölte a WAM hírügynökség.
Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pedig lemondta Törökországba tervezett útját - közölte az iráni állami televízió, miután Ankara megindította a szíriai kurd területek elleni műveletét.
„Laridzsánit török hivatali partnere hívta meg Törökországba, hogy részt vegyen egy parlamenti ülésen. Útját lemondták” - jelentette az iráni televízió anélkül, hogy indoklást fűzött volna a közléshez.
Mogherini: Tartós megoldás nem érhető el katonai úton
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére.
Kijelentette, az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, nemzetközi és az európai biztonságra.
Mint közölte, nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) támasztotta nemzetközi kritériumoknak. Az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják - tette hozzá.
Törökország biztonsági aggályait politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, nem pedig katonai fellépéssel - húzta alá Mogherini.
Trump szerint „rossz ötlet” a szíriai török támadás
„Rossz ötletnek nevezte” a Szíriában indított török támadást az amerikai elnök a Fehér Ház által szerda délután kiadott közleményben. Donald Trump tudatta: az Egyesült Államok nem támogatja az offenzívát és Törökországot, hogy tartsa tiszteletben és óvja meg a vallási kisebbségek tagjait.
„Az Egyesült Államok nem támogatja ezt a támadást, és világossá tette Törökország számára, hogy ez a hadművelet rossz ötlet” - fogalmazott az amerikai elnök.
Emlékeztetett arra, hogy Törökország kötelezettséget vállalt a civilek, a vallási kisebbségek, köztük a keresztények védelmére és egyben annak biztosítására, hogy nem alakul ki humanitárius válság.
„Ragaszkodunk hozzá, hogy betartsa e kötelezettségvállalásait” - írta Donald Trump.
Az Egyesült Államok elnöke vasárnap délután telefonon egyeztetett Erdogannal, ami után a Fehér Ház közleményben tudatta: „Törökország nemsokára megindítja régóta tervezett hadműveletét Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok fegyveres erői ezt nem támogatják, nem is bonyolódnak bele, és mivel az Iszlám Állam kalifátusát már legyőzték, az Egyesült Államok hadereje a közvetlen térségben többé már nem lesz jelen”. A Fehér Ház álláspontját az amerikai demokrata és republikánus politikusok nagy többsége elítélte, voltak, akik kifejezetten veszélyesnek minősítették az amerikai katonák kivonulását, részben az Iszlám Állam esetleges újraszerveződése, részben pedig a térségben várható hatalmi átrendeződés miatt.
Kedd este a konzervatív Heritage Alapítvány elemzője, James Carafano a Fox televízióban azzal érvelt, hogy az amerikai kormányzatnak több fontos érdeke van a térségben: hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet úgynevezett „kalifátusa” ne születhessen újjá, ne kerülhessen sor több tömegmészárlásra, ne indulhasson tömeges menekülthullám, valamint hogy „féken tartsák” Iránt. Carafano szerint amennyiben Ankara a szíriai hadműveleteket a török kormány által vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásával indítja meg, az nem sérti az amerikai érdekeket.
Graham: Törökország drágán megfizet
Twitter-üzenetben fenyegette meg Törökországot szíriai offenzívája miatt Lindsey Graham republikánus szenátor szerdán. A politikus azt írta, hogy az amerikai kongresszus drágán megfizetteti az akciót Törökországgal.
A Donald Trump szoros szövetségeseként számon tartott szenátor szerdai bejegyzésében sürgette az amerikai elnököt, hogy változtasson az amerikai csapatok szíriai kivonásáról hozott döntésén.
„Katasztrófa van alakulóban” - ismételte meg Graham a héten már többször is hangoztatott véleményét.
Egy másik bejegyzésben úgy fogalmazott: „Imádkozzunk kurd szövetségeseinkért, akiket szégyentelenül magára hagyott a Trump-kormányzat. Ez a lépés biztosítja az Iszlám Állam újbóli megjelenését”.
Egy későbbi bejegyzésben megjegyezte, hogy az Iszlám Állam elleni harcot illetően „rossz ötlet az amerikai nemzetbiztonságot Oroszországra, Iránra és Törökországra bízni”.
A dél-karolinai politikus közölte: élén áll a kongresszus azon erőfeszítéseinek, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök drágán megfizesse a szíriai offenzíva árát.
Miközben az amerikai szenátusban az utolsó simításokat végzik a török offenzívát elítélő határozati javaslaton, Lindsey Graham szenátor connecticuti demokrata párti kollégájával, Chris Coons szenátorral együtt felszólította Donald Trumpot, hogy magyarázza meg a kongresszusnak a szíriai csapatkivonás okát. Donald Trump és az amerikai kormányzat helyi idő szerint szerda kora délutánig nem reagált az Ankara által megindított támadásra.
Trump a közel-keleti helyzetnek szentelt szokatlanul hosszadalmas Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a térségben évszázadok óta több csoport harcol egymással, és az Egyesült Államoknak „soha nem kellett volna jelen lennie” ott. Leszögezte: az Egyesült Államok nyolcezer milliárd dollárt költött a közel-keleti harcokra és politikára, ezernyi amerikai katona életét áldozta fel, és „a másik oldalon” milliók haltak meg.
„Bemenni a Közel-Keletre a legrosszabb döntés volt, amit valaha is hoztak országunk történetében” - állapította meg
Az iraki háborúra utalva hangsúlyozta: „A tömegpusztító fegyverekről szóló, ma már bizonyítottan hamis okokkal indultunk háborúba. Egyetlen tömegpusztító fegyver sem volt! Most lassan és biztonságban hazahozzuk nagyszerű katonáinkat”.
Damaszkusz magához öleli tékozló fiait, ha megjön az eszük
Szíria eltökélte, hogy „minden törvényes eszközzel” útját állja egy török támadásnak - idézett szerdán szíriai külügyminiszteri forrást az arab ország közmédiája.
A kormány „magához öleli tékozló fiait, ha megjön ismét az eszük” - tette hozzá a külügyminisztériumi tisztségviselő nyilvánvalóan a szíriai kurdokra utalva, akik uralják az ország északkeleti részét.
Törökország éppen ebbe az országrészbe akar benyomulni. Célja elűzni a kurd harcosokat, miután az Egyesült Államok katonái megkezdték elvonulásukat a határövezet egy részéről.
Mozgósítanak a kurd hatóságok is
Általános mozgósítást rendeltek el szerdán a kurd hatóságok Északkelet-Szíriában a török offenzíva veszélye miatt.
A félautonóm kurd adminisztráció közleménye szerint az általános mozgósítás három napig tart. „Felszólítjuk népünk minden tagját, minden népcsoportot, hogy induljon a határtérségbe (...), gondoskodjon az ellenállásról ebben a kényes történelmi pillanatban” - áll a közleményben.
A hatóságok egyúttal felszólították a nemzetközi közösséget, hogy teljesítsék kötelességüket, mert a kurd népet humanitárius katasztrófa fenyegeti.
Ankara a biztonsági övezetbe telepítené a menekülteket
Törökország korábban Északnyugat-Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott. Ezúttal Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre kezdett akcióba. A kurd fegyveres koalíció mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. Az SDF gerincét az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia alkotja, amely Washington legszorosabb helyi szövetségese volt az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harcban, ám Ankara szerint Törökország számára az YPG biztonsági fenyegetést jelent, mert ez az erő a szíriai szövetségese a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak. (A PKK-t egyébként nemcsak Törökország, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.)
Törökországban csaknem 3,7 millió szíriai menekült él. Ankara a harcok után létrehozandó biztonsági övezetbe legalább egymillió szíriait telepítene vissza a jelenlegi elképzelések szerint.
Az EU a hadművelet leállítására szólítja fel Törökországot
Az Európai Unió felszólítja Törökországot és a többi harcoló felet, hogy azonnal állítsák le a Szíria északkeleti részén szerdán megkezdett offenzíváját - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután Erdogan bejelentette a hadműveletek megkezdését.
Jean-Claude Juncker önmérsékletre intett a harcokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta a civil lakosság védelmének jelentőségét. A politikus hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását, amelyet Törökország a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres ernyőszervezettől megtisztított területeken hozna létre.
Juncker azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökországnak biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha Törökország nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljanak az ország biztonságához.
Erdogan bejelentésével egy időben az NTV török hírtelevízió arról számolt be, hogy több nagyobb robbanás rázta meg a délkelet-törökországi Ceylanpinarral szemben, a határ szíriai oldalán fekvő Rász-el-Áin városát. Az NTV szerint a tüzérség és a légierő adott le lövéseket kurd célpontokra, ahol a helyszíni felvételek alapján füstfelhők láthatók.
Az ENSZ BT elnöke a polgári személyek védelmét szorgalmazza
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke, Jerry Matthews Matjila, a Dél-afrikai Köztársaság ENSZ-nagykövete felszólította Törökországot, hogy kímélje meg a polgári személyeket és tanúsítsa a lehető legnagyobb önuralmat a szíriai katonai műveletei során.
A nagykövet reméli, hogy a Biztonsági Tanács sürgősen összeül.
António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a katonai műveletnek teljes egészében tiszteletben kell tartania az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi emberiességi jogot. Szóvivője, Farhán Hak szintén a polgári személyek és infrastruktúra védelmét szorgalmazta. Hozzátette: „A főtitkár szerint a szíriai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani”.
„Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közös nyilatkozatot véglegesít, amelyben egyértelmű lesz, hogy nagyon erősen és határozottan elítéljük, amiről jelentés érkezett” - mondta az államtitkár a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában.
Diplomaták New Yorkban közölték, hogy a francia kérésre csütörtökön összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
Rajtuk kívül Belgium és Lengyelország is kérte a zárt ajtók mögött tartandó ülés összehívását.
Putyin mérlegelésre szólította Erdogant
Felszólította török hivatali partnerét, Erdogant Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy alaposan mérlegelje a helyzetet Szíriában, és az ott megindított katonai művelettel ne okozzon kárt a közös erőfeszítéseknek és a válság politikai rendezésének - közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
A két vezető telefonon beszélt egymással; Erdogan biztosította Putyint, hogy a katonai beavatkozás megnyitja az utat a szíriai polgárháború politikai rendezése előtt - közölte a török államfői hivatal röviddel a művelet megkezdése előtt.
Erdogan hangsúlyozta: terveik szerint az offenzíva hozzájárul ahhoz, hogy Szíriában béke és stabilitás köszöntsön be. Kiemelte egyúttal: Ankara számára alapvető a szíriai nép jogainak és érdekeinek védelme. A török államfő méltányolta Moszkva konstruktív hozzáállását is az ügyhöz.
Bár a szíriai polgárháborúban Törökország a mérsékelt ellenzéki milíciákat, Oroszország viszont a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket támogatja, a felek az asztanai (nur-szultani) béketárgyalások keretében 2017 januárja óta keresik a politikai megoldást a konfliktusra.
A török és az orosz elnök telefonbeszélgetését megelőzően Moszkva felszólította Ankarát: tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek akadályoznák a szíriai rendezést. Moszkva reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Törökország tiszteletben tartja Szíria területi és politikai épségét.
Irán be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határnál
Az iráni hadsereg előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határ közelében, az ország északnyugati részén - jelentette az ISNA iráni hírügynökség szerdán.
A jelentés szerint szárazföldi csapatok, gyorsreagálású erők és a szárazföldi hadsereg helikopterei is részt vesznek a műveletekben.
Haszan Róháni iráni elnök a kurd vidékre való bevonulást megelőzően önmérsékletre kérte szerdán Ankarát, és azt is kérte Törökországtól, hogy tartózkodjon a katonai beavatkozástól. Az iráni elnök szerint az amerikai erőknek teljesen el kellene hagyniuk a térséget.
„Törökország okkal aggódik a déli határa miatt. Úgy véljük, az lenne a helyes, ha ezeket az aggályokat el lehetne oszlatni. Az amerikai csapatoknak el kell hagyniuk a térséget. A szíriai kurdoknak pedig a szíriai hadsereget kellene támogatniuk” - idézte Róhánit az IRNA iráni hírügynökség.
Törökországgal ellentétben Irán (akárcsak Oroszország) Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja a több mint 8 éve tartó szíriai konfliktusban.
