Külföld

Magyarország elkötelezett a nukleáris energia mellett

Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsend-szerződésről rendezett konferencián, amelyet helyi idő szerint szerdán tartottak.

Magyarország elkötelezett a nukleáris energia mellett
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a nemzetközi atomcsend-szerződésről rendezett konferencián New Yorkban
Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Hozzátette: az ország fenntartja magának azt a jogot, hogy nemzeti energia-összetételét maga határozza meg és azt a jogot is, hogy olcsón, tisztán és biztonságosan termelje meg az energiát, amelyet felhasznál.

Magyarország megduplázza a Maliban és a Száhel-övezetben szolgáló katonáinak számát
Magyarország 21-re főre bővíti az Európai Unió kiképzőmissziójának részeként Maliban tevékenykedő katonáinak létszámát - jelentette be Szijjártó Péter New Yorkban azon a miniszteri szintű ENSZ-ülésen, amely Mali és Száhel térségének biztonsági helyzetével foglalkozott.
A miniszter  elmondta: egyetértettek abban, hogy a helyzet továbbra is törékeny, a térség továbbra is foglya a terrorizmusnak és áldozata a gazdasági-társadalmi problémákat kihasználva megerősödő fegyveres milíciáknak. Ezért a nemzetközi közösség részéről továbbra is aktív szerepvállalásra van szükség.
Szijjártó Péter szerint Európa szempontjából is nagy jelentősége van annak, hogy mi történik a Száhel-övezetben, ugyanis ez a régió az Európába irányuló migráció egyik legjelentősebb forrása.
Annak érdekében, hogy ne induljanak el újabb migrációs hullámok, az Európai Uniónak főszerepet kell vállalnia - fejtette ki Szijjártó Péter.
Az EU ezért hozta létre Afrika megsegítésére a szükséghelyzeti alapot, amelyben 4,5 milliárd euró áll rendelkezésre, és ebből 1,7 milliárd a Száhel-térségre jut. Magyarország is hozzájárul az alap költségvetéséhez 9,5 millió euróval, ezáltal a biztonság növelését, munkahelyteremtést szolgáló, valamint az embercsempészek elleni küzdelem fokozását célul kitűző programokat támogat.
A térséghez tartozó Burkina Faso, Niger és Mali számára Magyarország évente összesen 30 ösztöndíjat biztosít annak érdekében, hogy a résztvevők tanulmányaik befejezése után hazatérve erősítsék helyi közösségeiket, és részt vegyenek az ország fejlesztésében.
A Száhel-övezethez tartozik Szenegál egy része, Dél-Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Dél-Algéria, Niger, Észak-Nigéria, Csád, Szudán, Észak-Kamerun és Eritrea.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia használatának, és így lesz ez a jövőben is, mivel a magyar gazdaság versenyképességének egyik fontos feltételéről van szó. Az energiakereslet több mint 40 százalékát Magyarország ma ilyen forrásból elégíti ki.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a békés célú felhasználás mellett ugyanakkor Magyarország is „minden lehetséges módszerrel és eszközzel” ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az átfogó atomcsend-szerződést.     

Ezért is vállalta fel Budapest 2013 és 2015 között a szerződés végrehajtásának koordinálását. „Úgy gondoljuk, a világ sokkal nyugodtabb és békésebb hely lenne, illetve lehetne, ha végre sikerülne a nemzetközi jog eszközeivel is betiltani a nukleáris fegyverek tesztelését” - mondta a miniszter.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a kísérletek teljes befejezését a gyakorlatban még nem sikerült elérni, és sürgette azokat az országokat, amelyek még adósak a szerződés ratifikálásával, hogy mielőbb tegyék azt meg.

Külön kitért annak fontosságára, hogy a Koreai-félszigetet megszabadítsák a nukleáris fegyverektől.

Meg kell továbbá előzni, hogy bármilyen diktátor vagy terrorszervezet kezébe atomfegyverek kerüljenek - mondta.

Ebből a szempontból az ENSZ-nek fontos szerepe van, és Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet - húzta alá Szijjártó Péter.

Az átfogó atomcsend-szerződést (CNTBT) 1996 őszén New Yorkban nyitották meg aláírásra. Az egyezményt aláíró 185 államból mostanra már 168 jóvá is hagyta azt.

A hatálybalépéshez azonban a szerződés értelmében feltétlenül szükséges 44 jelentős nukleáris programmal rendelkező ország ratifikálása. Közöttük van Magyarország, amely ezt 1999-ben meg is tette. A 44-es csoportból ugyanakkor az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Irán, Izrael, Észak-Korea, India és Pakisztán még nem hagyta jóvá a szerződést, és az utóbbi három ország alá sem írta.

Szijjártó Péter felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris balesetek is katasztrofális következményekkel járhatnak, mint arra - sajnálatos módon - már volt is példa a múltban. Az atomerőművek biztonságos működésére ezért kiemelt figyelmet kell fordítani.

Kapcsolódó írásaink