Külföld
Szijjártó: Magyarország épít erős kétoldalú kapcsolataira az Egyesült Államokkal
A visegrádi országok kormányainak képviselőivel folytatott kerekasztal-beszélgetésen felszólalva hozzátette: az Egyesült Államok is szerepet játszott abban, hogy Magyarország a legnagyobb gazdasági növekedést érte el az Európai Unióban.
Kitért arra, hogy - mint azt a májusi csúcstalálkozón is megállapították - Washington és Budapest politikájában számos közös pont található. Mindketten az egyik legfontosabb feladatnak tekintik a saját állampolgáraik és országuk megvédését, továbbá fenntartják a jogot annak eldöntésére, hogy ki léphet be az országba, kikkel akarnak együtt élni. Mindkét ország jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy meg tudja védeni a határait.
Kérdésekre válaszolva hangoztatta, hogy Magyarország tiszteletben tartja az Európai Unió által vallott közös értékeket. Mint mondta, a magyar kormány a kölcsönös tiszteletre alapozza a külpolitikáját. Minden ország nemzeti érdekeit tiszteletben kell tartani az új világrendben, és ez várható el Magyarországgal szemben is - emelte ki. Leszögezte, hogy a kelet-nyugati együttműködés erősödése egész Európa érdeke.
Mint mondta, az Orbán-Trump találkozón is téma volt a közép- és kelet-európai térség szerepe a nemzetközi együttműködésben, így a transzatlanti kapcsolatokban. Megemlítette, hogy mindkét ország fontosnak tartja felemelni szavát a keresztény közösségek üldöztetése ellen számos konfliktustérségben.
A panelbeszélgetést vezető Edward Lucas, a CEPA alelnöke kiemelte, hogy az amerikai-magyar csúcstalálkozó az egész közép-európai régió számára fontos eredményeket hozott.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, hogy az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók ellenére számos nyugati ország növelte kereskedelmét Oroszországgal. Az energiabeszerzés többágúvá tételének, diverzifikálásának esetében pedig az uniós és amerikai partnerek is adósak az alternatívák megteremtésének segítésével.
Kitért a magyar miniszter a Három Tenger Kezdeményezésre is, amelynek célja, hogy az Európai Unió stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztéseket hajtsanak végre a Balti-, az Adriai és a Fekete-tenger térségében. Hangoztatta, hogy ennek az együttműködésnek is elsősorban akkor van értelme, ha tettek követik a szép szavakat.
Ukrajnával kapcsolatban Szijjártó Péter az mondta, hogy Magyarország bizakodóan tekint az új ukrán elnökkel folytatott együttműködésre, de tetteket vár Kijevtől. Az előző ukrán vezetés számos jogot elvett a magyaroktól, köztük csorbította az anyanyelvhasználat jogát - tette hozzá. Leszögezte, hogy a magyar kormány nem kér pótlólagos jogokat számukra, csak azt, hogy a korábbiakat adják vissza.
„A magyar modell segíti a magánszektor nagyobb szerepvállalását a nemzetközi fejlesztési célok megvalósításában”
Magyarország gazdasági modellje lehetővé teszi, hogy a magánszektor cégei nagyobb szerepet vállaljanak a nagyszabású nemzetközi fejlesztési célok megvalósításában - jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn New Yorkban a témával foglalkozó tanácskozáson felszólalva.
Az ENSZ-közgyűlés kísérőrendezvényeként tartott konferencián arról cseréltek eszmét, hogy a magánszektor szereplői milyen újító megoldásokkal kapcsolódhatnak be az úgynevezett fenntartható fejlesztési célok (SDG) elérésébe. A 2030-ig tartó fejlesztési programot alkotó 17 főcél a szegénység elleni küzdelemtől az oktatás fejlesztésén át esélyegyenlőségi, gazdaságélénkítési, nemzetközi partnerségi és környezetvédelmi célkitűzésekig terjed.
Szijjártó Péter felszólalásában kiemelte, hogy a világban mély és átfogó változások zajlanak, amelyek új képességeket, képzettségi szinteket igényelnek. Mind állami szinten, mind a magánszektorban új kihívásokhoz kell alkalmazkodni, és az új gazdasági világrendben az állam felelőssége, hogy megadja a szükséges támogatást a magánszektornak.
A miniszter kifejtette: a magyar modell szerint a pénzügyi stabilitásnak és a gazdasági növekedésnek párhuzamosan, egymást segítve kell működnie. Ezért tartja a magyar kormány európai uniós szinten a legalacsonyabban az adókat. A cégeknek ezáltal lehetőségük nyílik egyebek között kutatásokra, új technológiák kidolgozására, illetve szakképzésre.
Magyarországon a duális képzés módot ad arra, hogy a magánszektor cégei a lehető legkorábbi szakaszban bekapcsolódjanak az oktatásba. A 17 fő célkitűzés között is szerepel a minőségi oktatás, és erre Magyarország kiemelkedően sokat, közel 60 millió dollárt költött tavaly.
Kiemelte Szijjártó Péter a célok közül a vízgazdálkodást is, amelyre szintén jelentős magyar költségvetési forrás, 20,5 millió dollár jutott.
A globális partnerséget magában foglaló fejlesztési célra 144 millió dollár jutott. Ezzel egyebek között az afrikai országok támogatását célzó nemzetközi erőfeszítésekből veszi ki a részét Magyarország - mondta el a külgazdasági és külügyminiszter.
