Külföld

Teherán megkezdte a megengedettnél magasabb dúsítású urán előállítását

Teherán megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását hétfőn, az iráni külügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek hatvan napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró kormányok nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat.

A bejelentést az IRIB iráni állami televízióban megerősítette Behrúz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője is, hozzátéve, hogy a dúsítottság szintje nemsokára akár a 20 százalékot is elérheti.

Kilátásba helyezték hétfőn azt is, hogy amennyiben nem születik megállapodás, Teherán egyebek közt visszaalakíthat egy nehézvizes reaktort, hogy képes legyen plutónium előállítására. A hétvégén a szóvivő már jelezte: atomlétesítményeik készek állnak arra, hogy bármilyen mennyiségű és bármilyen szinten dúsított uránt állítsanak elő, minden csak a kapott utasítások függvénye.

Abbász Aragcsi külügyminiszter-helyettes vasárnap jelentette be, hogy Irán megkezdi a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását. Emlékeztetett mindazonáltal arra is, hogy országa a szerződés megtartását támogatja, és hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalásaik csökkentésére május óta tett intézkedések visszafordíthatók, ha kielégítik Irán igényeit. Ez utóbbiak elsősorban az iráni kőolajexport lehetőségének biztosítására vonatkozik az amerikai szankciók kivédésével.

A hétvégén a 2015-ös megállapodásban részes európai országok felszólították Iránt, hogy tartsa magát a szerződésben foglalt korlátozásokhoz. Mások mellett Párizs és Berlin is komoly aggodalmának adott hangot a nukleáris megállapodás „meggyengülése”, illetve ennek lehetséges következményei miatt.

A mostani lépéssel Irán megsértette az atomprogramjáról négy évvel ezelőtt megkötött nemzetközi megállapodást, amely csupán 3,67 százalékos szintet engedélyez.

Nukleáris fegyver előállításához 90 százalék szükséges, és szakértők szerint 20 százalékról már viszonylag rövid idő alatt kilencvenre lehet emelni a dúsítottságot.

A síita ország többször hangsúlyozta, hogy nem akar atomfegyvert előállítani, az iráni vezetés ezt a többi közt azzal indokolta, hogy a nukleáris fegyvereket az iszlám tiltja, 2010-ben pedig Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah fatvával (vallásjogi rendelettel) is megerősítette Teherán erre vonatkozó álláspontját.

Az Európai Unió felszólította Teheránt az urándúsítás fokozásának leállítására

Ismételten felszólította Iránt hétfőn az Európai Unió, hogy tartsa magát az atomprogramja korlátozásáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodáshoz, és ne állítson elő a megengedettnél magasabb fokon dúsított uránt.

„Határozottan felszólítjuk Iránt minden olyan tevékenység leállítására, amely sérti a nukleáris egyezményben vállaltakat” - mondta Maja Kocijancic, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.

Hozzátette, az Európai Uniót „rendkívüli aggodalommal” tölti el az előző napi teheráni bejelentés az urán dúsítási szintjének növeléséről.

Az iszlám köztársaság hivatalos közlése szerint a lépés oka, hogy az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.

Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán elleni szankciókat. A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újból büntetőintézkedéseket rendelt el, amelyek hatását ígéreteikkel ellentétben a többi aláírónak eddig nem igazán sikerült csillapítania.

Kapcsolódó írásaink