Teherán: Trump környezetének keményvonalas politikusai háborút akarnak

A büntetőintézkedések Ali Khamenei ajatollah és munkatársai, valamint az iráni Forradalmi Gárda nyolc parancsnoka ellen irányulnak. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a nap folyamán közölte, hogy Zaríf még a héten szankciós listára kerül. Zaríf, aki az Irán és a Nyugat közötti enyhülés kulcsfigurája volt az elmúlt években, mérsékeltnek számít az iráni politikai körökben. Mnuchin szerint Irán dollármilliárdoktól eshet el az intézkedések következtében.

„Donald Trumpnak száz százalékban igaza van abban, hogy az amerikai hadseregnek semmi keresnivalója a Perzsa-öbölben. A csapatok kivonása teljességgel összhangban lenne úgy az Egyesült Államok, mint a világ érdekeivel. Csakhogy mostanra világos, hogy a B-csoportot nem foglalkoztatják az amerikai érdekek, megvetik a diplomáciát és háborúra szomjaznak” - írta az iráni külügyminiszter mikroblogján.

Zaríf szerint az úgynevezett B-csapat, soraiban a keményvonalas John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és a konzervatív Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, konfliktusba kergetheti Trumpot Iránnal.

Madzsíd Taht-Raváncsi, iráni ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) zárt ajtók mögötti rendkívüli ülését követően élesen elítélte az újabb amerikai szankciókat országa ellen. Mint mondta, Washington gazdasági háborút és gazdasági terrorizmust folytat az iráni néppel szemben. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai döntés újabb bizonyítéka annak, hogy Washington nem törődik a nemzetközi joggal és renddel.

Az iráni diplomata hangsúlyozta, a helyzet feszültségmentesítéséhez az Egyesült Államoknak ki kell vonniuk a flottájukat a térségből. Taht-Raváncsi elismételte a teheráni vezetés álláspontját, miszerint az amerikai felderítő drónt iráni terület felett lőtték le, s nem nemzetközi vízek felett, ahogy azt Washington állítja. Kijelentése alátámasztására radarfelvételeket mutatott fel a BT tanácskozásán.

Az ENSZ-nagykövet a jelen körülmények között kizárta a tárgyalásokat Washingtonnal. Mint mondta, amíg az Egyesült Államok szankciókkal fenyegetőzik, nincs helye párbeszédnek.

Az ENSZ BT elítélte és a nemzetközi béke- és biztonság komoly fenyegetésének nevezte az olajtankerek elleni dróntámadásokat a Perzsa-öbölben. „A tanács tagjai sürgetik az érintett feleket és a térség országait, hogy gyakoroljanak maximális önmérsékletet és foganatosítsanak intézkedéseket a feszültség mérséklése, illetve megszüntetése érdekében” - hangoztatta Manszúr al-Otaibi kuvaiti ENSZ-nagykövet.

Jonathan Cohen, ügyvivő amerikai ENSZ-nagykövet pedig azt hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is azon lesz, hogy gazdasági nyomásgyakorlással és diplomáciai erőfeszítéssel visszahozza a tárgyalóasztalhoz Iránt. Közölte: a BT-nek beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államoknak bizonyítéka van arra, hogy Irán a felelős a tankhajók elleni májusi és júniusi támadásokért is.

Trump még a szankciók aláírása előtt hétfőn egy sor Twitter-bejegyzést szentelt Iránnak és az Irán körül kialakult feszültségnek. Egyik bejegyzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Öböl-térség hajózási útvonalainak védelme nem elsődleges fontosságú az amerikai kormány számára. „Arra sincs szükségünk, hogy a térségben legyünk, hiszen a világ első számú energiatermelőjévé váltunk” - írta. Majd más olajimportáló országokat szólított fel arra, hogy tegyenek meg mindent a Hormuzi-szorosban történő hajózás biztonságáért.

Abbász Muszávi iráni külügyi szóvivő a Twitteren azt írta: Donald Trump tartósan elbarikádozta a diplomácia útját az újabb szankciókkal, amelyek célpontjainak egyike az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője  Trump „kormánya jó úton halad afelé, hogy felszámolja az összes létező nemzetközi mechanizmust, amelynek célja a világ békéjének és biztonságának szavatolása” - tette hozzá a szóvivő.

Teherán és Washington között a teheráni túszdráma (1979-81) óta nincs közvetlen diplomáciai kapcsolat. Az Egyesült Államokat Svájc képviseli az iszlám köztársaságban.

Róháni az iráni állami televízióban élőben közvetített beszédében úgy fogalmazott, hogy Fehér Ház „szellemileg retardált”, és hozzátette, hogy a Hameneit célzó szankcióknak semmi értelmük, mert az ajatollahnak nincsenek vagyontárgyai külföldön. Róháni leszögezte, hogy Teherán stratégiai türelme nem jelenti azt, hogy megijedtek volna.„És hogy akar Washington tárgyalni, ha egyúttal szankciókat vet ki a külügyminiszterre is?” - tette fel a kérdést beszédében az elnök Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterre utalva, akit szintén sújtanak az új szankciók.

Ugyanekkor John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelenleg Jeruzsálemben találkozik izraeli és orosz hivatali partnerével, megismételte: Washington ajtaja továbbra is nyitva áll a „valódi tárgyalások” előtt. Kifejtette, hogy e tárgyalásoknak elsősorban Irán atomprogramját és a terrorizmus finanszírozását kell célozniuk. „Iránnak csupán be kell lépnie ezen az ajtón” - mondta Bolton.

Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Róháni idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Az iráni elnök azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország - azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. Az Iránt sújtó szankciók nem csak az iszlám köztársaságot érintik, hanem bárkit, aki bármilyen üzletet folytat Iránnal, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sem nagyon van módjuk arra, hogy megkerüljék őket.