Külföld

Nem született megállapodás az uniós vezetők személyéről

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak - jelentette be az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban.

Nem született megállapodás az uniós vezetők személyéről
Donald Tusk: A megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni
Fotó: AFP/Aris Oikonomou

Donald Tusk sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét.

Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is.

Macron: Nincs többsége egyetlen jelöltnek sem
Mivel továbbra sincs többsége egyetlen jelöltnek sem az európai intézmények vezető tisztségeire, a következő napokban közös álláspontot kell kialakítani a jövő vasárnap esedékes következő uniós csúcstalálkozóig - szögezte le a francia államfő péntek hajnalban.
Macron újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit.
A jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt - hangsúlyozta.

A tagállami vezetők a csúcstalálkozón egyebek mellett elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit. A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.

Merkel: Jobb néhány napot várni
Noha nem született döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről, jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni - jelentette ki a német kancellár.
Angela Merkel péntek hajnali sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy egyetlen jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság következő elnöki tisztségéhez, ezért az uniós vezetők jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, hogy az uniós parlament július 2-án kezdődő alakuló ülése előtt megegyezzenek az uniós intézmények vezetőiről.
„Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” - fogalmazott a német kancellár.
A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni.
 

Az elfogadott zárónyilatkozatukban az Európai Unió vezetői határozottan elítélték a Ciprus közelében elkezdett „illegális” török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. Hangsúlyozták, hogy az ankarai kormány fellépése súlyos és azonnali negatív következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve.

A csúcstalálkozón unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában.

A maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben az Európai Tanács üdvözölte a holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport szerdai bejelentését, amely szerint vádat emelnek négy gyanúsított ellen. Az uniós vezetők végezetül felszólították Oroszországot, hogy működjön együtt a nyomozócsoporttal.

A csúcstalálkozó alkalmával nem született egyhangú megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről, diplomáciai források szerint az ok Csehország, Lengyelország és Magyarország vétója volt. A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”

Angela Merkel német kancellár a találkozó első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, noha nem született döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről, jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni.

„Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” - fogalmazott.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte, Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit. Az Európai Tanács által, az uniós intézmények élére javasolt „asztalra került mindhárom nevet kizárták, ami lehetővé teszi, hogy újraindítsuk a folyamatot” - mondta.

Juri Ratas észt miniszterelnök távozásakor azonban azt mondta, senkit sem zártak ki az uniós bizottság vezető tisztségére aspiráló jelöltek közül, még minden név az asztalon van. Reményét fejezte ki, hogy a következő vasárnap megoldás születhet a bizottsági elnök személyét illetően.

A tagállami vezetők meghatározták a következő ötéves ciklus stratégiai célkitűzéseit

Elfogadták az EU következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit tartalmazó dokumentumot csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon a tagállamok vezetői; ennek értelmében egyebek mellett dolgozni kell a külső határellenőrzés szigorításán és a biztonság erősítésén.

A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.
A dokumentum első pontja az állampolgárok és jogaik védelméről szól. Ide tartozik a külső határok védelme, az illegális migráció elleni fellépés, a terrorellenes harc, a schengeni övezet megőrzése, a védelem a kibertámadások, a félretájékoztatás és az úgynevezett hibrid hadviselés ellen, valamint a közös értékek, a jogállamiság érvényesülésének fenntartása. 

„Biztosítanunk kell a fizikai terünk integritását. Tudnunk kell, és nekünk kell megszabnunk, hogy ki lép be az EU területére, ez abszolút előfeltétele a biztonság garantálásának” - írták, aláhúzva a migrációs származási és tranzitállamokkal való együttműködés mélyítésének fontosságát is.

Hangsúlyozták: a felelősségvállalás és a szolidaritás egyensúlya mentén meg kellene végre egyezni a dublini menekültügyi reformról, amely eddig rendre elakadt az uniós tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt.

A második pontban a gazdaság további erősítését, a munkahelyteremtést, az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását sürgetik. Ebben fontosnak nevezték a felkészülést a digitális átállásra, a mesterséges intelligencia terén is, és azt is, hogy elegendő forrást biztosítsanak az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció számára.

A program értelmében mélyíteni kell a gazdasági és monetáris uniót, meg kell reformálni az iparpolitikát, illetve biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-ban és világszerte.

A környezet- és éghajlatvédelem a harmadik helyre szorult a dokumentumban, amely szerint fenntarthatóságra, klímasemlegességre, a kibocsátás csökkentésére, a gazdaság átalakítására van szükség. A szövegben konkrét határidők viszont nem szerepelnek.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a kiszivárgott tervezet ezen részét bírálva úgy vélekedett, hogy az pusztán „felkapott kifejezések gyűjteménye”.

Az új stratégia végül az Európai Unió globális súlyának növelését is célként szabja meg. Mint írták, ki kell állni a multilateralizmus mellett, valamint nagyobb felelősséget kell vállalnia a kontinensnek a saját biztonsága és védelme garantálásában. Arra is kitértek, hogy nyitva kell tartani az integráció kapuját az erre alkalmas és vállalkozó európai országok számára.

Azzal, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok kihátráltak Manfred Weber európai bizottsági elnökjelöltsége mögül, billegni látszik az unió csúcsjelölti rendszere is - mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Valószínűleg nem a csúcsjelöltek közül kerül ki az Európai Bizottság új elnöke, a hangsúly áthelyeződött az Európai Tanácsra, így a tagállamok állam- és kormányfői egyeztetnek majd a lehetséges jelöltekről - közölte. 

Deák Dániel kijelentette: Manfred Weber csúfos kudarcot szenvedett, a legesélyesebb jelöltből vált esélytelenné, „és most már senki sem gondolja komolyan” azt, hogy az Európai Bizottság következő elnöke ő lesz, hiszen még a Európai Néppárt is megosztott a személyét illetően, ami komoly „arcvesztés” a számára.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom