Weber a csúcsjelölti rendszer mellett teszi le a voksát

Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) székházában a pártelnök-bajor miniszterelnök Markus Söderrel tartott tájékoztatóján aláhúzta: a brüsszeli bizottság vezetőjének megválasztásán „az EP-ben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek”.

Az olyan jelöltek, akik mindezt nem tették meg, „nem kapnak támogatást az EP-ben” - mondta Manfred Weber, hozzátéve: reméli, hogy a bizottsági elnököt jelölő Európai Tanács - a tagállamok állam-, illetve kormányfőit összefogó EU-s testület - egyetért ezzel az alapelvvel.

Elmondta, hogy már hétfőn megbeszélést kezd az EP szociáldemokrata, liberális és zöldpárti frakciójának vezetőjével.

Markus Söder hangsúlyozta: a CSU teljes mértékben támogatja, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Mint mondta, a CSU egyértelműen kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, és azt vallja, hogy „a legerősebbnek kell megkapnia megbízást” a brüsszeli bizottság vezetésére.

Manfred Weber és Markus Söder egyaránt kiemelte, hogy a CSU jól szerepelt az EP-választáson, százalékos támogatottságát, szavazóinak  számát és EP-képviselői helyeinek számát is növelte.

A CSU az Európai Unió egészét tekintve bekerült a négy legerősebb párt közé, „ezt csinálja utánunk valaki” - húzta alá Manfred Weber, hozzátéve, hogy nagyon örül a Bajorországból érkező „hátszélnek”.

Azonban hátradőlni nem szabad, hanem ki kell használni a lendületet, meg kell indítani az „átstartolást” - fogalmazott Markus Söder. Kifejtette, hogy a CSU-nak legfőképpen az első szavazók nemzedékét kell jobban megszólítania, a „korszellemet megtestesítő”, erősebb, fiatalosabb, „cool” párttá kell válnia.

Manfred Weber hangsúlyozta, hogy a CSU az EP-választáson „trendfordulót” hajtott végre, a 2017-es német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással és a 2018-as bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választással ellentétben nem zsugorodott, hanem bővült a szavazótábora, ami annak is tulajdonítható, hogy egyértelműen elhatárolódott a bal-, és jobboldali szélsőségektől.

A csak Bajorországban működő párt a szövetségi választási iroda adatai szerint a tartományban leadott szavazatok 40,7 százalékát szerezte meg, szemben az öt évvel ezelőtti EP-választáson elért 40,5 százalékkal.

Ez ugyan csak 0,2 százalékpontos előrelépés, de a szavazatok számát tekintve csaknem 800 ezres növekedés. A pártra a vasárnapi választáson 2,354 millió szavazatot adtak le, 2014-ben pedig 1,567 milliót. Százalékos támogatottsága azért emelkedett a szavazatok számának növekedéséhez képest csekély mértékben, mert a választási részvételi arány jelentősen nőtt, 40,9 százalékról 60,9 százalékra ugrott.

A Németország egészében leadott szavazatokat tekintve a CSU 6,3 százalékot szerzett, ami 1 százalékpontos növekedés az öt évvel korábbi 5,3 százalékhoz képest. A párt így az eddigi 5 helyett 6 képviselőt küld az EP-be.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke hétfőn Berlini sajtótájékoztatóján kiemelte: pártja támogatja Manfred Webert az Európai Parlamentben szükséges többség megszerzésében a brüsszeli bizottság elnöki tisztségéhez, és támogatja Angela Merkel kancellárt, hogy megszerezze a Manfred Weber jelöléséhez szükséges hozzájárulást a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban, a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó európai uniós testületben.

  A csúcsjelölti rendszer erősíti a demokráciát, 2014-ben már alkalmazták is, és „nincs semmi ok arra, hogy most ne alkalmazzuk” - mondta a CDU elnöke. Hozzátette: arra törekszik, hogy pártja a következő EP-választáson is alkalmazza a csúcsjelölti rendszert, és reméli, hogy más pártcsaládok is átveszik.

A CDU EP-választási szerepléséről elmondta, hogy a párt az összes eddigi szövetségi szintű választást tekintve a vasárnapi voksoláson szerepelt a leggyengébben, eredménye messze nem felel meg az elvárásainak.

Az okokról szólva kiemelte, hogy rossz irányba változik a CDU arculata, megítélése a legfiatalabb választók rétegében, az terjedt el róla, illetve ifjúsági szervezetéről (Junge Union), hogy „jobboldali fordulatot” hajtott végre, pedig ez nem igaz, a menekültügyi rendszer reformja nem jelent nyitást a jobboldal felé.

A többi között arról is szólt, hogy vannak mélyebb, szerkezeti okai is a CDU visszaesésének. Az utóbbi évek mindhárom nagy, a társadalmat megosztó kihívása, vagyis a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi válsággal kezdődött euróövezeti államadósság-válság, a 2015-ös menekülthullámmal kibontakozott migrációs válság és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről az utóbbi hónapokban felerősödött vita mind-mind azt mutatja, hogy a CDU a tőle jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) és a Zöldek pártja közé került.

Ebben a helyzetben az a kérdés, hogy felőrlődik-e a két pólus harcában, vagy megfelel annak az önmagával szemben támasztott elvárásnak, hogy a „társadalmi közép néppártja” legyen, amely leképezi a társadalom egészét, és kiegyenlíti a rétegek, csoportok eltérő érdekeit - fejtette ki Annegret Kramp-Karrenbauer.

Az EP-választás tanulságainak mélyebb elemzésére június elején kétnapos kibővített vezetőségi értekezletet tartanak - mondta a CDU elnöke, hozzátéve, hogy a párt átalakítása ugyan hosszabb folyamat lesz, de az első újításokat már a következő hetekben bemutatják.

A német szövetségi kormányt alkotó pártok kiállnak a csúcsjelölti rendszer mellett, és vezetőik megkezdték az egyeztetést arról, hogy a kormány miként járjon el az EP-választás után következő európai uniós tisztújítás során - mondta Angela Merkel kancellár hétfőn Berlinben.

Elmondta, hogy megbeszélést folytatott a jobbközép CDU, a bajor testvérpárt CSU és a szociáldemokrata SPD elnökével. 

Szavai alapján első próbálkozásra nem állapodtak meg arról, hogy a kormány kit támogasson az Európai Bizottság elnöki tisztségére, de abban egyetértettek, hogy az EP-választásra állított csúcsjelöltek közül kell kikerülnie annak a politikusnak, akit a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács megválasztásra javasol az EP-nek.