Külföld

Weber: Az EP-választás után új esély nyílhat a menekültkérdés rendezésére

A májusi európai parlamenti (EP-) választás után új esély nyílhat a menekültügy körüli kérdések rendezésére az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje, Manfred Weber szerint.

Weber: Az EP-választás után új esély nyílhat a menekültkérdés rendezésére
Weber: Azonban a „menekültkérdés” rendezésének az előfeltétele az EU külső határának ellenőrzése, különben nem lehetséges a megegyezés
Fotó: MH

A „migráció kérdése továbbra is nyílt politikai seb a kontinensen” és sok kárt okoz, mert megosztottsághoz és vitához vezet, és ezzel akadályozza a munkát a közösség jövőjét tekintve fontos területeken - mondta a politikus egy vasárnapi interjúban. A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy az Európai Bizottság (EB) elnökeként magához vonná a kérdés megoldását. Mint mondta, a brüsszeli testület vezetőjének „be kell mennie a miniszteri tanácsba, ahol a belügyminiszterek ülnek és el kell mondania, hogy barátaim, most tisztáznunk kell ezt az ügyet”. Hozzátette: reméli, hogy az EP-választás után „másmilyen lesz a légkör” és ebben az új helyzetben azt lehet majd mondani, hogy „rendben, a választók megadták nekünk a felhatalmazást, de most aztán neki is kell veselkedni a feladatoknak és meg kell oldani őket”.

Azonban a „menekültkérdés” rendezésének az előfeltétele az Európai Unió (EU) külső határának ellenőrzése, különben nem lehetséges a megegyezés. Csak akkor lehet a „belső szolidaritásról” és egy „belső menekültkvótáról” tárgyalni, „ha biztosítjuk, hogy az állam dönt arról, hogy ki jön Európába és nem az embercsempész bandák” - húzta alá Manfred Weber. Kifejtette: az EB elnökeként már a ciklus kezdetétől kiemelt kérdésként kezelné a menekültügyi szabályozást, ami azt is jelenti, hogy ismét tárgyalni kell a már elkészült javaslatokról. Mint mondta, „nagyon-nagyon komoly első lépéseket” jelentenek Sebastian Kurz osztrák kancellárnak az Ausztria 2018 második félévi soros EU-elnökségének idején tett javaslatai a „rugalmas kvótáról”, de az elképzelést ki kell egészíteni a határvédelemmel.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elfogadhatatlan az EU-s belügyminiszteri tanács döntése, miszerint 2027-re emelik 10 ezer főre a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezet létszámát, ezt a fejlesztést sokkal hamarabb, 2022-ig végre kell hajtani. Elkeserítő, hogy míg az EB „jó javaslatokat tesz”, az EP pedig egyetértésre tud jutni, a harmadik intézményben, a tagállami kormányokat összefogó tanácsban „teljes káosz van” a menekültügy kérdésében - fogalmazott.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa aláhúzta: az államnak képesnek kell lennie a határ ellenőrzésére és arra, hogy megtagadja a belépést az illegálisan érkező emberektől, ez azonban csak az első elem. A második elem egy „áttelepítési program”, amelyben az állam az ENSZ közreműködésével korlátozott időre és kontingensekben, előre meghatározott létszámú csoportokban befogad embereket. A fokozottan védelemre szoruló embereket, „az időseket, a megerőszakolt asszonyokat és a gyerekeket kell Európába hoznunk és nem a 18 éves fiatalembert, aki egy törökországi táborban is viszonylag jól tud boldogulni” - mondta Manfred Weber.

Az EB elnöki tisztségére pályázó politikus hozzátette, hogy mindezt ki kell egészíteni egy gazdasági fejlesztési programmal, egy „Marshall-tervvel”, amely Afrika felemelkedését szolgálja és ki kell dolgozni egy tervet a Földközi-tengeren folytatandó embermentő műveletekre. Egy egész rendszert kell létrehozni, a műholdas és a dróntechnológia bevetésével is biztosítani kell, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a hajótöröttek mentése, az afrikai oldalon fekvő államoknak pedig segíteniük kell, hogy „az emberek ne szálljanak be a halálhajókba” - mondta az EPP csúcsjelöltje.

Kapcsolódó írásaink