Külföld

Tusk: Nem szabad másodrangú EU-tagként kezelni az Egyesült Királyságot a halasztás alatt

Nem szabad az Európai Unió másodrangú tagországaként kezelni az Egyesült Királyságot az ismét meghosszabbított kilépési határidő alatt - hangoztatta kedden az Európai Tanács elnöke.

Tusk: Nem szabad másodrangú EU-tagként kezelni az Egyesült Királyságot a halasztás alatt
Donald Tusk: A múlt héten megadott hosszú halasztás az egyetlen megoldás
Fotó: AFP/Aris Oikonomou

Donald Tusk az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén felszólalva kiemelte, hogy a múlt héten megadott hosszú halasztás az egyetlen megoldás, amely nyitva hagy minden lehetőséget a szigetország előtt, elegendő időt biztosítva akár a Brexit-stratégia újragondolására is, illetve lehetővé teszi, hogy az EU más fontos ügyekre összpontosítson, például a transzatlanti kereskedelmi vitára.

„Tudom, hogy a La Manche csatorna mindkét oldalán mindenki belefáradt a kérdésbe, s ez teljesen érthető. De nem mondhatjuk azt, hogy +legyünk túl rajta+, pusztán azért, mert kimerültünk” - közölte.

Azon félelmek kapcsán, hogy a brit kormány a halasztás alatt esetleg akadályozhatja az EU működését, Tusk rámutatott, hogy London eddig is konstruktív és felelős módon viselkedett, és nincs semmi ok azt hinni, hogy ez megváltozik.

Elmondta, ugyan egyesek úgy vélik, nem kellene arról álmodozni, hogy még visszafordítható a Brexit, szerinte ebben a nehéz pillanatban épp álmodozókra és álmokra van szükség. „Nem adhatjuk meg magunkat a fatalizmusnak, legalábbis én nem fogok felhagyni az álmodozással egy jobb és egységes Európáról” - fogalmazott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy noha egyik lehetőség sem kizárt, nem az a „munkahipotézise, hogy London visszavonja kilépési szándékát, vagy újabb kiterjesztést kér a mostani végső határidő, 2019. október 31. utánra.

A brüsszeli testület egyéb, ennél fontosabb kérdésekre, a pozitív napirendre fog koncentrálni, miután a döntés már teljesen a britek kezében van. Az Európai Unió kész a rendezetlen kiválásra, azonban nem nyerne semmit a Brexit okozta zavarból, annak a multilateralizmus ellenzői lennének az egyedüli haszonélvezői, azok, akik alá akarják ásni a globális jogrendet.

Elég időt adtunk az Egyesült Királyságnak, hogy kiutat találjon a belpolitikai bénultságból, az ország pedig addig is teljes jogú uniós tag marad - mondta.

Esteban González Pons néppárti EP-képviselő három tanulságot vont le a történtekből: nem szabad betarthatatlan dolgokat ígérni a politikában, a hazugságok mindig csalódáshoz vezetnek, valamint azt, hogy nem lehet csak úgy lerombolni a történelmi kapcsolatokat.

Kijelentette, ha nem sikerül a brit politikusoknak megoldani az ügyet, akkor újabb népszavazást kell kiírni.

Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető véleménye szerint a Brexit-folyamat elsősorban arról szól, hogy „a Vlagyimir Putyinok, Donald Trumpok, Steve Bannonok és Matteo Salvinik tönkretehetik-e azt, amit Robert Schuman, Jean Monnet, Konrad Adenauer és Willy Brandt felépített”.

Aláhúzta: a halasztás felelősségteljes döntés volt, miközben a brit politikusok az állampolgárok sorsával játszadoznak.

Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport brit kormánypárti vezetője hangsúlyozta, London továbbra is hisz a kilépésben, amelyre minél hamarabb sort kell keríteni, de addig biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség. Emellett óva intett országa megalázásától, megbüntetésétől.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető ellenérzéseit fejezte ki a halasztással kapcsolatosan, mondván, azzal kockára teszik a huszonhetek egységét, és félő, hogy így sem kerül semmivel közelebb a megoldás.

Nigel Farage brit képviselő, a Brexit-párti tábor egyik vezéralakja élesen kikelt Theresa May brit miniszterelnök ellen, akinek szerinte rövid időn belül kétszer is könyörögnie kellett a hosszabbításért. Mint mondta, a brit demokrácia halott, megalázó volt britnek lenni, s ez most „kivételesen nem a brüsszeli bürokraták hibája volt”.

A vitában szinte minden egyes felszólaló szolidaritását fejezte ki Franciaországgal a párizsi Notre-Dame hétfőn székesegyházban kitört tűzvész miatt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom