Három év börtönre ítélték a Tiszántúli Természetvédő Társulat elnökét

A vádirat szerint Zsák Ferenc 2011-ben előbb harmincmillió, majd kétszázmillió forintot kért azért, hogy visszavonja a győri Audi-gyár védett területre tervezett bővítési beruházásának környezethasználati engedélye elleni fellebbezését. A TTT elnöke az eljárás során végig tagadta a vesztegetést, azt hangoztatva, hogy a pénzt nem ő, vagy a TTT kapta volna, hanem természetvédelmi kompenzációról van szó, amelyből állami területen, állami szervek, a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete mellett telepítettek volna tölgyest. Ráadásul nem is ő, hanem az Audi sürgette annak idején a találkozót és a megállapodást, továbbá a cég ajánlotta fel a kétszáz millós összeget is.

A bíróság ítélete szerint azonban a büntetőeljárás szempontjából nem az a kérdés, hogy a támogatást valóban természetvédelmi célokra fordították volna, hanem az, hogy a vádlott nyomást gyakorolt-e a cégre, és a támogatási szerződést szabta-e a felülvizsgálati kérelem visszavonásának feltételeként.

A döntés azt mutatja, nem vette figyelembe a bíróság a védelem érvelését arról, hogy törvényellenesen beszerzett bizonyíték a büntetőeljárás során nem használható fel, arra ítélet nem alapítható, márpedig – a védő beadványa szerint – ebben az esetben a nyomozó hatóság tiltott módon, „a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerezte meg” a bizonyítékot, azután pedig a titokban készített hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani a zsarolási szándékot. A védelem emlékeztetett arra, a meghallgatott sértetti tanúk is elmondták, céljuk alapvetően az volt, hogy a bűncselekményt bizonyítsák. Csakhogy „Zsák Ferenc azon magatartása, ami a vád tárgyát képezi, hatósági, sértetti felbujtásra valósult meg”, hiszen a sértett kereste fel őt, s „a megállapodást szinte kiprovokálta” – szögezi le a védő.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkébe ütköző hatósági felbujtás az, amikor a fedett nyomozó – vagy közvetítő – nem passzív szemlélő, hanem befolyást gyakorol a megfigyelt személyre, annak érdekében, hogy bizonyítékhoz jusson. Tehát, ha a „beugratásos módszerek” nélkül a bűncselekmény nem jött volna létre, akkor az ügyben emelt vád sem minősülhet törvényesnek.

A bíróság Zsák Ferencet három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és 190 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.