Krónika

Hagyományosan gondolkodnak a magyarok az anyaságról

Nőtt a két- és hároméves gyermekek bölcsődéztetésének elfogadottsága, és csak a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy a hatévesnél fiatalabbak megsínylik a szülő munkavállalását

Alig változott a magyar emberek véleménye az anyai szereppel kapcsolatban az elmúlt harminc év alatt – derült ki a Népességtudományi Kutatóintézet felméréséből. A válaszadók többsége azt tartja ideálisnak, ha az anya legalább három évig otthon marad a kicsivel, kötetlen távmunka esetén azonban megengedőbbek.

A magyar társadalom a korábbi kutatási eredmények szerint hagyományosan gondolkozott a kisgyermekes anyák munkavállalásáról, a többség úgy vélte, a családnak és a kisgyermeknek is árt, ha az anya dolgozik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2016-ban újabb felmérést készített, azt vizsgálva, változott-e ez a hozzáállás akár a családpolitikai intézkedések – például az anyaság és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő gyed extra –, akár az általános értékváltozások következtében.

A kutatás – amelynek eredményeit tegnap publikálták – egyik kérdése arra vonatkozott, egyetért-e a válaszadó azzal, hogy egy dolgozó anya ugyanolyan meghitt kapcsolatban lehet a gyermekével, mint egy olyan anya, aki nem dolgozik. Míg 1988-ban az átlagpontszám az ötös skálán hármas volt, 2016-ban már négyes, azaz nagyobb arányban vélekednek úgy az emberek, hogy nem zárja ki a szoros kapcsolatot a munkavállalás. Arról, hogy a család élete megsínyli-e, ha a feleség teljes munkaidőben dolgozik, 1988-ban, 1994-ben, 2002-ben és 2016-ban is nagyjából hason­lóan gondolkodtak a magyarok, 3,5 körüli értékek születtek, vagyis sokan állították, hogy árt a családi életnek, ha az anya időhiány miatt nem tudja megfelelően „menedzselni” a családját.

A felmérésből kiderült, hogy az emberek jellemzően továbbra is egyetértenek azzal az állítással, amely szerint „állásban lenni fontos lehet, de a legtöbb nőnek az az igazi vágya, hogy otthona és gyermeke legyen” – itt is hasonló értékek születtek a harminc év alatt.

Lényegi változás például a gyermek életkorával összefüggésben fedezhető fel: a „hatéves kor előtt mindenképp megsínyli a kisgyermek, ha az anyja dolgozik” állítással tavaly már csak feleannyian értettek egyet, mint 2000-ben, arányuk ötvenről huszonöt százalékra esett. A két- és hároméves gyermekek bölcsődében való elhelyezésének elfogadottsága is nőtt, a 2009-es negyvenöt százalékról ötvenöt százalékra. Általánosságban a válaszadók háromnegyede legkorábban a gyermek hároméves korában fogadja el az anya munkavállalását, ha azonban az anya otthonról, kötetlenül tud dolgozni, akkor csaknem egyharmada már a gyermek egyéves korában sem ellenzi azt.

Összességében a kutatók azt állapították meg, hogy noha egy-egy kérdésben a közvélemény megengedőbbé vált, lényegében alig történt elmozdulás, a magyarok továbbra is hagyományosan vélekednek az anyák családban betöltött szerepéről, és azt tartják megfelelőnek, ha az anya a gyermek hároméves koráig otthon marad.