A hónak tényleg van illata?

Az az elképzelés, hogy az emberek megérzik a hó szagát, romantikusok vagy téli reklámkampányok fantáziájának tűnhet. Azonban erős bizonyítékok vannak arra, hogy egyes emberek szag alapján képesek érzékelni a zivatar vagy az eső közeledtét, így az az elképzelés, hogy a hóesésnek saját illata van, nem tűnik túl elrugaszkodottnak.

Az 1960-as években ausztrál tudósok alkották meg a „petrichor” kifejezést, hogy leírják az eső alatti meleg, földszag jelenségét - írja az IFL Science.

Hogy hívják az eső utáni levegő illatát?

Ezt a jellegzetes illatot néhány tényező okozza. A legfontosabb tényező a talajban élő baktériumok, amelyek esővízzel érintkezve egy geosmin nevű vegyületet szabadítanak fel. A levegő kissé melegebbé és párásabbá is válik, ami segíti az illatmolekulák könnyebb terjedését.

A zivatar közeledtét az ózon szagáról is felismerhetjük, amely egy enyhén fémes, „tiszta” szagú gáz, a klórra emlékeztet. Alacsony koncentrációban egyesek édes, lóhereszerű illatként írják le. Ahogy a zivatar erősödik, a lefelé irányuló légáramlatok az ózont közvetlenül az orrunkba szállíthatják.

Milyen illata van a hónak?

Egyes tudósok úgy vélik, hogy valami hasonló történik a hóval, mint az esővel. Egy 2022-es, a The Washington Postnak adott interjúban Johan Lundström, a klinikai neurobiológia professzora és a Monell Center for Chemical Senses „szagkutatója” elmagyarázta, hogy a hópelyhek illékony vegyületeket gyűjtenek össze a környezetükből, ahogy hullanak. Idővel a hó egyre többet nyel el ezekből a finom illatokból, így fokozódik a szaga.

Mivel a hó elnyeli a környező szagokat, Lundström szerint a városban lévő hópelyhek más illatúak, mint az arktiszi vadonban. Ez nem meglepő, tekintve, hogy a kutatások azt mutatják, hogy a hó könnyen elnyeli az aeroszolokat és a szerves szennyező anyagokat, például az autók kipufogógázából.

Van egy másik magyarázat is: talán nem magát a havat érezzük, hanem a szagok hiányát. A meleg időjárás mindig tele van aromákkal: a növények szerves vegyületeket bocsátanak ki, a baktériumok aktívabbá válnak, a levegő párássá és „élővé” válik, lehetővé téve a szagok szabad mozgását.

A hideg ezzel szemben „elfojtja” a világot. Fagyos időben kevés szag szabadul fel, és a jelenlévők is alig terjednek a hideg levegőben. Amit hószagként érzékelünk, az egyszerűen a környező tér hűvös csendje lehet, ahol a szaglási „térfogat” szinte nullára van csavarva. Ezért tűnik a téli hegyi levegő olyan frissnek, ropogósnak és tisztának.