Aki egy országgal szerettette meg a fizikát

Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott, anyja négy gyermeket nevelt fel, akik közül ő volt a legidősebb. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben belépett a piarista rendbe. Szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte, 1920-ban szentelték pappá. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) matematika-fizika tanári szakát végezte el, ezzel párhuzamosan a piaristák pesti hittudományi főiskoláján teológiát hallgatott. Diplomájának megszerzése után, 1919-től a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácon és Budapesten. Diákjai rendkívüli módon szerették, nemcsak könnyed, érthető magyarázatai miatt, hanem azért is, mert ideje nagy részét velük töltötte. A második világháború után, 1946-ban kilépett a rendből, és a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárképző intézetének meghívott, majd rendes fizika tanára lett, 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.

Első könyvét Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie, akárcsak száz évvel korábban a magyar íróknak. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették, ráadásul mindig csak egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki otthon, akár a konyhaasztalon is elvégezhette a kísérleteket. Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amely "ronda összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz". Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amelyeket csak a tanár magyarázata, kísérletei tehetnek a diákok számára vonzóvá. Pedagógusi hitvallását így foglalta össze: "Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját, mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz alkotó művész".

A kísérletező fizikatanítás és a népművelés kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT), amelynek országos elnökségi tagja is volt, filmvetítéses előadásokat tartott. 1970-től természettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. Kezdeményezésére jött létre Budán a TIT Természettudományi Stúdiója, de az építkezés után a játszóházra egy fillér sem maradt. Megszervezte viszont az úgynevezett jelenségbemutató kiállításokat, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek, ezek voltak az első interaktív bemutatók Magyarországon.

A televízió 1957-es nyitó programjában félórás műsort kapott, amelynek igen jó visszhangja volt, ezután tizenkét éven át mutatta be fizikai kísérleteit a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Szuggesztív tanáregyéniség volt, magyarázat közben ő maga is fellelkesült, és nem riadt vissza a színpadias eszközök alkalmazásától sem. Havonta jelentkezett műsorával, igazi tévésztár lett, 1958 és 1969 között ő vezette a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát is. Az Élet és Tudomány című lapnak 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt, ő hívta életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot.

1948-ban az elsők között kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért. 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki, 1974-ben elsőként neki ítélték az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított Prométheusz-érmet, 2022-ben posztumusz Örökség-díjas lett.

Öveges József egy agyvérzés után, 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten, hamvai a zalaegerszegi temetőben nyugszanak.

Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv címmel 1989-ben Simonffy Géza szerkesztésében láttak napvilágot. 1995-ben, születésének századik évfordulóján hozták forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-ROM-ot, amely két fizika tankönyvének teljes szövegét és a Legkedvesebb kísérleteim című videókazetta filmjeinek rövidített változatát is tartalmazza. 2010-ben jelent meg a Legkedvesebb kísérleteim című négy DVD-ből álló csomag, amelyen legendás televíziós műsorának epizódjai láthatóak.

Nevét szülőfalujában általános iskola és az egykori lakóházából kialakított emlékmúzeum, Budapesten és Balatonfűzfőn technikum és szakképző iskola őrzi. Nevét viseli az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Kárpát-medencei fizikaversenye, 2001-ben tanáregylet alakult Budapesten, amely az ő nevét vette fel. 2005-ben tiszteletére kisbolygót neveztek el, egykori budapesti, II. kerületi lakóházának falán emléktáblája látható, a tatai Öregvár parkjában mellszobra áll.

A fővárosi Csodák Palotájában, a Tudósok csarnokában emlékfal idézi fel a játékház ötletgazdájának életpályáját, a közelében lévő Öveges-színpadon naponta tartanak tudományoskísérlet-bemutatókat. A közmédia Álmok álmodói sorozata 2023-ban vetítette a róla készült filmet. Az idei évforduló alkalmából az RS9 Színházban látható az Astrum Színház Folytassa, Öveges! című rendhagyó produkciója, amely nemcsak a legendás tanár életét, hanem ikonikus kísérleteit is bemutatja.