Egy híres professzor megerősítette 53 bibliai alak létezését

Lawrence Mykytiuk, a könyvtártudomány emeritus professzora évtizedeket töltött az ősi feliratok elemzésével, hogy megállapítsa, vajon ugyanazokra a bibliai személyekre utalnak-e, akiket a Szentírás is feljegyez.

Megállapításai között királyok, fáraók, kormányzók és írnokok szerepelnek – olyan nevek, amelyek mind a régészeti feljegyzésekben, mind a bibliai beszámolókban szerepelnek.

A megerősített nevek több ókori birodalmat ölelnek fel, köztük Egyiptomot, Babilont, Perzsiát, valamint Izrael és Júda királyságait.

Mykytiuk listája olyan ismert uralkodókat tartalmaz, mint Dávid király és II. Nabukodonozor, valamint kevésbé ismert tisztviselőket, mint például Jéhukal, aki Sedékiás király idejében királyi segédtiszt volt.

Kutatásáról legutóbb a Bible History Daily című folyóiratban számolt be, ahol felvázolta az azonosítások mögött meghúzódó módszertant. Nem pusztán a nevekre támaszkodik.

Ehelyett több részletet is összevet – például a címet, a származást, a korszakot és a földrajzi helyet –, mielőtt elfogadná a kapcsolatot.

Mykytiuk „pontozóként” hivatkozik magára, hangsúlyozva, hogy az ő szerepe nem a régészeti ásatás, hanem a már felfedezett bizonyítékok ellenőrzése.

A projekt az 1990-es években kezdődött, amikor egy agyagpecsétre bukkant a héber Bibliában, amelyen egy király neve szerepelt. Ez a pillanat indította el a hosszú távú nyomozást, amelynek során több ezer feliratot vizsgált meg, és bibliai szövegekkel vetette össze őket.

A legmeggyőzőbb leletek közé tartozik Dávid király említése három különálló feliraton – Egyiptomból, Moábból és Arámból –, amelyek mindegyike az i. e. 9. századra datálható, és a nevéhez fűződő dinasztiára utal.

Mykytyuk megerősítette II. Nabukodonozor, a Jeruzsálem lerombolásáról ismert babiloni király nevét is, akinek a neve számos ékírásos táblán szerepel, amelyeket feltehetően az ő uralkodása alatt készítettek.

További megerősített személyek közé tartozik I. Sesonk fáraó (más néven Sisák), Nagy Círusz perzsa uralkodó és Ezékiás, Júda királya, akinek uralkodását mind a feliratok, mind egy jeruzsálemi vízi alagút felfedezése is alátámasztja.

Miközben a listája folyamatosan bővül, Mykytiuk elismeri, hogy a régészetnek vannak korlátai. Olyan személyek, mint Ábrahám vagy Mózes, a fennmaradt anyagok hiánya miatt továbbra sem ellenőrizettek. Ennek ellenére fenntartja, hogy a ma rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek a Biblia általános történelmi hitelességének alátámasztására.

Munkáját történelmi, nem pedig teológiai erőfeszítésnek tekinti, és úgy véli, hogy ezek a megállapítások mind a tudósok, mind a hívők számára fontosak, akik osztoznak ebben az örökségben a judaizmus, a kereszténység és az iszlám világában.