Krónika
Miért tekintették a vikingek a szakállt az erő és a méltóság szimbólumának?
A szobrok gyakran ábrázolták a vikingeket szakálluk „simogatása” közben

Peter Pentz kutatásai szerint a gondosan kidolgozott hajjal és szakállal rendelkező miniatűr szobor egy királyi alak lehet az ősi skandináv hnefatafl játékból. Figyelemre méltó, hogy a férfit szépen elválasztott hajjal, felfelé kunkorodó bajusszal és fonott szakállal ábrázolják.
A lelet elemzésével és hasonló leletekkel való összehasonlításával Pentz megállapította, hogy a viking szobrok gyakran ábrázolták őket szakálluk „simogatása” közben. Ez a gesztus a férfi méltóságát, szexuális energiáját és katonai képességeit szimbolizálta.
A korabeli sagákban és költészetben a szakállt az erő megnyilvánulásával társították, és maga a gesztus nyíltan szexuális felhangokkal bírt, odáig menően, hogy a szakállt a fallosz helyettesítőjeként fogták fel. Az ilyen szimbolizmus a viking korban általánosnak számított, bár ma az ilyen asszociációk furcsának vagy kétértelműnek tűnhetnek.