Hatalmas felfedezés a Marson

A kutatást Adam Losecut, az Open University munkatársa mutatta be egy tudományos konferencián a brit Durhamben. A csapat különböző keringőrendszerekből származó adatokat használt fel egy domborzati térkép elkészítéséhez, amely egy mai Spanyolország méretével összemérhető területről készült. A tudósok elemezték a fennsík felszínén fennmaradt összes gerincet.

A kutatók szerint a múltban vízfolyások folytak át ezeken a vályúkon. Az akkoriban lehullott csapadék sűrű ásványi kéregeket alkotott. Idővel a szél elmosta a puhább kőzeteket, feltárva a megnyúlt gerincek formájában megjelenő domborzatot - az ősi erózió nyomait.

Egyes folyómedreket több száz kilométer hosszan húznak, és elágazó vízelvezető hálózatot alkotnak, hasonlóan a Föld folyóihoz. A tudósok úgy vélik, hogy körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt a Mars elkezdte elveszíteni légkörét a globális mágneses mező gyengülése miatt, ami hirtelen lehűléshez és a felszíni vízkészletek elvesztéséhez vezetett.

Az így létrejött csatornakatalógus a bolygó korábban gondoltnál összetettebb és dinamikusabb éghajlati történetére utal. A jövőben a kutatók figyelmüket a hegygerincek tetejére összpontosíthatják, ahol ásványi képződmények és a marsi élet esetleges szerves nyomai konzerválódhattak - írta meg a Gismeteo.