A tudósok cáfolták az Antarktiszról szóló pletykákat

A tanulmányt a közelmúltbeli publikációk, különösen egy 2024-es tanulmány inspirálták, amely azt állította, hogy az Antarktisz növényzetének területe az elmúlt évtizedekben 14-szeresére nőtt. Az új tanulmány szerzői azonban hangsúlyozzák, hogy ezek a következtetések ellentmondanak a hosszú távú terepi megfigyeléseknek és az antarktiszi élőlények ismert növekedési ütemének.

Az Antarktisz növényzete nem fákból és fűből áll, hanem mohákból, zuzmókból, algákból és cianobaktériumokból. Ezek az élőlények rendkívül érzékenyek a páratartalomra, és a hóolvadás vagy a megnövekedett páratartalom miatt átmenetileg megváltoztathatják színüket. A műholdas érzékelők gyakran tévesen értelmezik ezeket az átmeneti színváltozásokat a zöld tömeg növekedéseként. Ráadásul az úgynevezett „zöldülő” zónákban a földi és drónfelvételek nem rögzítették az új növényzet megjelenését.

A tudósok hangsúlyozzák, hogy a valóságban az antarktiszi növényvilág növekedése rendkívül lassú. A zuzmók évente kevesebb mint egy millimétert nőnek, a mohák 1-5 mm-t, és egyes algafajták csak rövid ideig jelennek meg, a víz rendelkezésre állásától függően. Az ilyen ütemek egyszerűen nem magyarázzák az NDVI (műholdas vegetációs index) meredek ugrásait, amelyeket számos tanulmány rögzített.

A cikk azt is hangsúlyozza, hogy az Antarktisz növényzetének helyes felméréséhez a műholdas megfigyelést terepi megfigyelésekkel kell kombinálni, figyelembe véve a berendezések hibáit és a helyi biológia sajátosságait.