Csillagászok felfedeztek egy megfagyott galaxist

Ahogyan a Földön a dinoszaurusz-fosszíliákat az élet evolúciójának vizsgálatára használják, úgy ez a kozmikus fosszília, a KiDS J0842+0059 galaxis formájában, felhasználható a kozmikus evolúció megértéséhez.

A kozmikus fosszília egy olyan galaxis, amelynek sikerült változatlan maradnia ütközések és más galaxisokkal való kölcsönhatások során. Ez azt jelenti, hogy érintetlen időkapszulákként működhetnek, amelyek segíthetik a csillagászokat a korábbi galaxisok tanulmányozásában.

A Nagy Binokuláris Teleszkóp (LBT) adatait felhasználó legújabb kutatások kimutatták, hogy ez a galaxis körülbelül 7 milliárd éve változatlan maradt.

„Felfedeztünk egy galaxist, amely évmilliárdok óta változatlan, egy valódi régészeti leletet, amely elmondja nekünk, hogyan születtek az első galaxisok, és segít megérteni, hogyan fejlődött a világegyetem a mai napig” – mondta Crescenzo Dove, a csapat társvezetője és a Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) kutatója egy nyilatkozatban.

„A fosszilis galaxisok olyanok, mint az univerzum dinoszauruszai: tanulmányozásuk lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, milyen környezeti feltételek között alakultak ki, és hogyan fejlődtek ki a ma látható legnagyobb tömegű galaxisok.”

A Földtől 3 milliárd fényévnyire található KiDS J0842+0059 jelű objektumot 2018-ban fedezték fel a KiDS (Kilo Degree Survey) program keretében.

A KiDS J0842+0059 csillagtömege körülbelül százmilliárdszorosa a Nap tömegének, de kompaktabb, mint a hasonló tömegű galaxisok. Azt is felfedezték, hogy a KiDS J0842+0059 életének nagy részében nem volt csillagképződés. Mindez arra utalt, hogy egy fosszilis galaxisról van szó.

A KiDS J0842+0059 jellemzőivel, különösen méretével és szerkezetével kapcsolatos bizonytalanságok eloszlatása érdekében a csapat az LBT adaptív optikai rendszerét kezdte használni, hogy élesebb képeket készítsen erről az ereklye galaxisról.

Az a tény, hogy léteznek olyan galaxisok, mint a KiDS J0842+0059, arra utal, hogy egyes galaxisok gyorsan kialakulhatnak, kompaktak maradhatnak, és több milliárd évig szunnyadó állapotban maradhatnak más galaxisokkal való ütközések elkerülése révén.

„Ezeknek a kozmikus fosszíliáknak a tanulmányozása segít rekonstruálni a mai hatalmas galaxisok magjainak kialakulásának történetét, amelyek – a relikvia galaxisokkal ellentétben – fúziós folyamatokon mentek keresztül, és anyagot halmoztak fel közvetlenül az első kompakt galaxisok körül, amelyekből származtak” – mondta Tortora.

„A közeljövőben egy lépést teszünk előre, és célunk új, régészetileg létező galaxisok keresése, megerősítése és tanulmányozása az Euklidesz űrteleszkóp egyedülálló minőségű és nagy felbontású adatainak segítségével.”

A csapat kutatása a Királyi Csillagászati ​​Társaság havi közleményeiben jelent meg, vette észre a space.com.