Krónika
Leonardo da Vinci vázlatai ősi titkokat tárnak fel
Elfeledett alagutak a város alatt

Minden a 15. században kezdődött, amikor Milánó hercege, Francis Sforza egy grandiózus erődöt épített egy ősi bástya helyén – a Sforza-kastélyt. Korának legkiválóbb elméit vonzotta udvarába, köztük Leonardo da Vincit is. Művészként ismerjük, de Leonardo tehetséges hadmérnök is volt. Ludovico Sforza hercegnek címzett levelében dicsekedett erődítmények építésében, hadmérnöki munkában és nem utolsósorban földalatti védelmi járatok tervezésében szerzett képességeivel.
Régi vázlatoktól a 3D modellig
Egy szakportál szerint, ezeknek az alagutaknak a története sokáig mítosz volt. A modern technológia megjelenésével azonban új szinten újraalkották. Mindez Francesca Biolo, a Milánói Műszaki Egyetem építészetprofesszorának kutatásával kezdődött, aki egy tudóscsoporttal együtt elkezdte pásztázni a várat talajradarral. A projekt célja a vár digitális 3D-s modelljének létrehozása volt. Ez a modell nemcsak egy rekonstrukció volt, hanem egy tudományos eszköz is rejtett építmények, például földalatti alagutak felderítésére.
A radar számos elfeledett járatot és üreget tárt fel, amelyek évszázadokig rejtve voltak. Sőt, ezek közül a szerkezetek közül sok tökéletesen megegyezik Leonardo da Vinci vázlataival, amelyeket a londoni Victoria and Albert Múzeumban őrzött Codex Forster I-ben találtak. Köztük van egy alagút, amely a várat a Santa Maria delle Grazie-bazilikával köti össze, ahová Ludovico herceg titokban ment felesége halála után.
Leonardo da Vinci - a kazamaták építésze
Sokan szívesen látnák Leonardót e földalatti építmények közvetlen alkotójaként. Végül is ő rajzolta a terveket, és ismerte az akkori katonai technológiákat. A kutatók azonban óvatosak a következtetéseikben. Ahogy Francesca Biolo kifejti, bár Leonardo inspirálhatta a projektet, vagy akár kidolgozhatta is azt, nincs megbízható bizonyíték arra, hogy részt vett volna ezeknek az alagutaknak az építésében.
A technológia feltárja a történelem elfeledett lapjait
A Politecnico di Milano által megvalósított projekt világosan mutatja, hogy a modern technológiák hogyan segíthetik a történelmi örökség tanulmányozását. A talajradar lehetővé teszi, hogy a köveken átlássunk anélkül, hogy károsítanánk a szerkezeteket, a 3D-s modell pedig lehetővé teszi, hogy a helyszínt ne csak a tudósok, hanem a szélesebb közönség számára is tanulmányozhassuk. Ez a digitális térképezés a vár korábban láthatatlan részeit nyitja meg, gazdagítja a kutatást, és lehetővé teszi a műemlék teljes megőrzését.
Azok számára, akik mindig is arról álmodoztak, hogy felfedezzék a kazamaták rejtett titkait, ez a felfedezés élő bizonyíték arra, hogy a történelem szó szerint a lábunk alatt heverhet, arra várva, hogy feltáruljon.