Krónika
Lehet Magyarországon emberéleteket követelő földrengés?
Földrajzilag jó helynek bizonyul a Kárpát-medence
2023. február 6. – Törökország és Szíria – Törökországban 53 537, Szíriában 5 951–8 476 halálos áldozat
2025. március 28 – Mianmar – közel négyezer halott
2023. szeptember 8. – Marokkó, Al-Haouz régió – 2900 halálos áldozat
2023. október – Afganisztán, Herát tartomány – 1482 halálos áldozat
2024. január 1. – Japán, Noto-félsziget – 592 halálos áldozat
2023. december 18. – Kína, Gansu tartomány – 151 halálos áldozat.
Az elmúlt évek legnagyobb földrengései hatalmas pusztítást végeztek. A halálos áldozatok mellett rengeteg sebesült is lett és épületek, intézmények dőltek romokba.
Többször hallhattuk már, hogy Magyarország földrajzilag nagyon jó helyen fekszik, de mégis mennyi esély van hazánkban egy ilyen pusztító földrengésre? A válasz egyszerű, szinte semmi.
A Kárpát-medencében, így Magyarországon nem jellemzők a nagyon pusztító, házakat tömegesen ledöntő földrengések, de nem is teljesen kizárhatók. Magyarország nem egy aktív lemezszegély mentén fekszik. A terület tektonikailag közepesen aktív, vannak törésvonalak, de nem olyan mértékűek, mint a világ legveszélyeztetettebb régióiban.
A legnagyobb ismert földrengés Magyarország területén az 1810-es Mór környéki rengés volt, becsült magnitúdója 6,3 volt. Az 1956-os dunaharaszti földrengés 5,6-os magnitúdójú volt, és már károkat okozott épületekben repedések, kisebb omlások történtek. A komoly károkat okozó földrengések jellemzően 5,5–6,5 magnitúdójúak. Ilyenek ritkán fordulnak elő, de lehetségesek.
A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése és zárt szerkezete bizonyos mértékig védelmet nyújt egyes természeti jelenségek ellen, de nem mindenféle szélsőséges időjárástól óv meg. A Kárpátok és az Alpok természetes akadályt képeznek, csökkentve az Atlanti-óceán felől érkező viharos ciklonok erejét.
A Kárpátok részben gátolják az északi és keleti hideg levegő gyors beáramlását. Ez enyhítő hatású lehet télen, de nem teljesen kizáró. Mivel távol vagyunk az óceánoktól, nincs valódi kitettség hurrikánoknak, tájfunoknak. Ezek ide nem jutnak el.
Azonban hiába a Kárpátok védelme vannak olyan időjárási körülmények, ami ellen nem nyújt védelmet. A medence zártsága miatt a nyarak gyakran kontinentális jellegűek, azaz nagyon melegek és szárazak lehetnek. Ezért a Kárpát-medence nem véd a hosszan tartó hőségek és aszályok ellen, sőt hajlamosít is rájuk. A nyári meleg és a medence belső sajátosságai miatt gyakoriak a lokális viharok, jégesők, felhőszakadások. Ezek a viharok néha pusztítók is lehetnek, főként, ha hegyvidékről lezúduló víz is társul hozzájuk.
A hóolvadás a környező hegységekben (pl. Kárpátok, Alpok) megemeli a folyók vízszintjét (pl. Duna, Tisza), ami árvizekhez vezethet. Tehát az árvízre való kitettség jelentős, főként sík vidéki területeken (pl. Alföld).
