Krónika

Fejtörést okoz a tudósoknak a Dzsószer-piramis

Az egyedülálló, hatlépcsős emlékmű körülbelül 62 méter magas

Dzsószer lépcsős piramisa, amelyet körülbelül 4650 évvel ezelőtt építettek az egyiptomi sivatagi fennsík szélén, az első nagyobb, faragott kőtömbökből készült építmény a régióban, és a tudósok régóta találgatják, hogyan érték el építői ezt a tökéletes szimmetriát.

Fejtörést okoz a tudósoknak a Dzsószer-piramis
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Egy új kutatás szerint a titok egy hidraulikus rendszer használatában rejlett, a korábban gondolt rámpák helyett. Az ősi vízi utak műholdfelvételeken történő elemzése kimutatta, hogy a csatornák és víztározók fontos szerepet játszhattak a piramis építésében.

Az Imhotep építész által tervezett Dzsószer-piramis továbbra is egyedülálló, hatlépcsős emlékmű, körülbelül 62 méter magas. Egykor udvarok és templomok komplexuma vette körül, hogy támogassák az uralkodót a túlvilágon.

A szomszédos Gisr el-Mudir kőépítmény és a Szárazárok-árok (amelyet a tudomány a fáraó túlvilágra vezető útjának szimbólumának tekint) egyetlen hidraulikai komplexumnak tűnik, amely gyakorlati célokat szolgálva szabályozta a víz áramlását. Ez lehetővé tette az ókoriak számára, hogy hatalmas blokkokat szállítsanak felfelé egy „folyékony lift” segítségével, vagyis a tengelyben lévő vizet használva, hogy a blokkokat vulkánhoz hasonlóan felfelé tolják – írta meg a gismeteo.ru.

Kapcsolódó írásaink