Megtalálhatták Atlantiszt csak nem ott, ahol keresték

Egy véletlenszerű lelet

Minden 1986-ban kezdődött, amikor egy búvároktató egy merülés során furcsa víz alatti képződményeket vett észre. Körülbelül 25 méter mélyen hatalmas kőlapok hevertek, sima lépcsőket, teraszokat és derékszögeket alkotva. Mintha valaki valaha rajz szerint kivágta volna őket.

Természet vagy ősi építészet

A tudósok azonnal két táborra oszlottak. Egyesek úgy vélik, hogy ezek a formák természetes folyamatok eredményei: földrengések és a homokkő eróziója. Az ilyen kőzetek valóban szokatlan geometriai pontossággal képesek hasadni.

De másoknak is megvan a saját véleményük. Masakichi Kimura professzor, a Ryukyu Egyetem munkatársa magabiztosan állítja, hogy a táblák alakja és elrendezése nem véletlen.

„Kivehetők az utcák, templomok, egy stadion körvonalai. Van még valami, ami egy várra és egy kikötőre hasonlít” – mondja.

Szerinte a komplexum több mint 10 ezer éves lehet. Ez azt jelenti, hogy az utolsó jégkorszak vége előtt keletkezett.

Egy rejtély, ami vonzza a turistákat

Yonaguni régóta zarándokhely nemcsak a kutatók, hanem a búvárok, a rejtélyvadászok és egyszerűen a romantikusok számára is. Mindenki talál valami a magáét ebben a víz alatti világban: akár egy elfeledett civilizáció nyomait, akár a természet csodálatos játékát.

És bár a vita folytatódik, a „víz alatti Atlantisz” továbbra is korunk egyik legérdekesebb rejtélye – írta meg a Pravda.