Krónika
A Föld legszörnyűbb titkát a mélységben őrzi
Szinte senki sem nézett be
„Ez nem lehet igaz” – emlékszik vissza Bell az első számításaira.
De minden későbbi adat csak megerősítette a rettenetesen csekély lefedettséget. A tudósok közel 44 ezer mélytengeri missziót elemeztek 14 országból, miközben több mint 200 méteres mélységbe merültek. És még ezek az expedíciók is főként a gazdag tengerparti államok – az USA, Japán, Új-Zéland – köré összpontosultak.
Miért fontos ez?
A tengerfenékkel kapcsolatos adatok nagy részét közvetett módon szerezzük. Vizuális megfigyelés, térképezés (pl. szonárral) és fizikai mintavétel is történik. De az igazi felfedezések maga a merülés során történnek – emlékezzünk a csak az 1970-es években felfedezett hidrotermális kürtőkre, ahol az élet teljes lendülettel zajlik egy csepp napfény nélkül is.
„Képzelje el, hogy van egy háza, de még soha nem ment le a pincébe, hogy kitalálja, hogyan működik mindez” – mondja Bell.
A Föld víz alatti térségei még szinte teljesen feltáratlanok.
Jobb, mint a Hold, de nem pontosabb
Mondhatjuk-e azt, hogy kevesebbet tudunk az óceán fenekéről, mint más bolygókról? Nem igazán. Vannak módszereink (például műholdas magasságmérés), amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy modellt készítsünk a tengerfenékről. De ahogy a planetológusok hangsúlyozzák, a látás nem jelent megértést. A gyönyörű térképek nem árulnak el semmit a kőzetek összetételéről, a geológiai folyamatokról vagy a biológiai jellemzőkről.
Ez csak a kezdet
Ez a „tudatlanság” az, ami inspirál.
„Tudjuk, hogy az óceánfenék egy összetett rendszer, tektonikával, víz alatti vulkánokkal és az élet eredetének nyomaival” – mondja Mathieu Lapotre geofizikus.
Bell bízik benne, hogy a fennmaradó 99,999 százalék olyan felfedezéseket tartalmaz, amelyek forradalmasíthatják a bolygóról alkotott ismereteinket – írta meg a Pravda.
