Újabb vírus ütötte fel a fejét a szomszédunkban

A száj- és körömfájás után most a kék nyelv nevű betegség is terjedni kezdett Ausztriában, veszélyeztetve a helyi állattenyésztést. Már 244 gazdaságban mutatták ki a betegséget, amelyet a szúnyogok terjesztenek.

A kéknyelv-betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, amely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Nébih hivatalos tájékoztatása szerint a vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya-kifekélyesedés alakulhat ki. A klinikai tünetek általában a fertőzés után három-hét nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás is gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, amely fokozatosan megduzzad, és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A szájnyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak, és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhok esetében általában súlyosabbak a tünetek. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza. Jelenleg a vírus 24 szerotípusa ismert. A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd hat-nyolc nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti, közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed.

A kéknyelv-betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Dél-Kelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az USA-ban, illetve Közép- és Dél-Amerikában is. Európában korábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. A kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.

A vakcinával való védekezés a hatályos magyar jogszabályok szerint tilos, csak az országos főállatorvos rendelheti el.

Magyarországon egyelőre nem észleltek fertőzéseket, de készül egy rendelet, amely előírja, hogy a kéknyelv-betegséggel fertőzött állatokat nem szükséges leölni.