Mit mondanak a háziállatok?

Hogyan működik egy állati „fordító”?

Az alapelv a digitális bioakusztika. A tudósok hordozható eszközökkel rögzítik a különböző állatok hangjait, mozgását és viselkedését, majd az adatokat adatbázisokba táplálják, ahol mesterséges intelligencia elemzi őket. A rendszer mintákat talál, és „hangképzési térképeket” készít, hogy megértse, mit jelentenek az egyes cselekvések vagy hangok.

Az Earth Species-projekt már készít ilyen térképeket macskák, kutyák, bálnák és madarak számára. Mi több, megpróbálnak olyan hangokat szintetizálni, amelyekkel az emberek „válaszolhatnának” az állatoknak.

Mit mondanak a macskák és a kutyák?

A Lincoln Egyetem brit kutatói a macskák arckifejezésével foglalkoztak. AI-modelljük megtanulja felismerni a fülek, a farok, a bajusz, a hunyorgás, sőt az orr mozgását is, és végül képes lesz arra, hogy ezeket a jeleket ember számára is érthető érzelmekké és vágyakká fordítsa.

Konstantin Slobodchikov professzor az Észak-arizonai Egyetemről még tovább ment. Ő alapította az Állati Nyelvi Intézetet, és csaknem negyven éven át tanulmányozta az aranysakálokat, bebizonyítva, hogy komplex nyelvvel rendelkeznek. Most ezt a tudást arra használja fel, hogy létrehozzon egy fordítót a „kutya”-nyelvről az emberre és vissza.

„Amikor elkezdjük megérteni az állatokat, egy egész világ tárul elénk. A kutyáknak saját gondolataik, reményeik és talán még álmaik is vannak” – mondja Slobodchikov.

Kommunikáció a halláson túl

A mesterséges intelligencia olyan jelek megfejtésében is segít, amelyeket az emberek nem hallanak. Például a denevérek hangjait és az ámbráscetek kattogását. A Tel-avivi Egyetem tudósai 15 ezer denevérkiáltás elemzésére képeztek ki egy algoritmust, amely videófelvételekkel párosította azokat. Kiderült, hogy ezeknek az élőlényeknek van nevük, érveik, sőt még „babanyelvük” is.

A CETI-projekt pedig már az ámbráscetek kattogásának „kódsorozatát” – a bálnák egyedi nyelvét – akár 95 százalékban megfejtette.