Nyomozás a nőgyűlölet után

Paradox módon a női nemmel szembeni ellenségeskedés és ellenszenv nemcsak a férfiaktól fakad, hanem „saját körből” is – írja a Gazeta.ru. Mint a cikkből egyebek mellett kiderül, maga a kifejezés ellenségeskedést, előítéletet vagy nyílt gyűlöletet, azaz olyan meggyőződést jelent, hogy a nők eleve rosszabbak, mint a férfiak, és a velük szemben megnyilvánuló attitűd a méltóságuk lekicsinylésén alapul. Mindezek jelentkezhetnek nyíltan (például diszkrimináció, sértés vagy akár erőszak formájában) vagy burkoltan – sztereotípiákon és „hülye” vicceken keresztül.

A lap aláhúzza, fontos megérteni, hogy a szexizmus és a nőgyűlölet nem ugyanaz. Az előbbi ugyanis egy tágabb fogalom, amely magában foglal minden nemi alapú diszkriminációt vagy elfogultságot – s ez vonatkozik a nőkre és a férfiakra egyaránt. Utalnak arra is, a nőgyűlöletnek akad egy ellentéte is, az úgynevezett misandry , vagyis a férfiak iránti ellenszenv. Igaz, ez régebben sokkal ritkábban fordult elő, és soha nem volt olyan rendszerszintű, mint a másik.

A nőgyűlölet gyökerei az ókorba nyúlnak. Elég csak felidézni Pandora görög eredetű mítoszát, aki minden lehetséges katasztrófát kizárólag saját kíváncsiságából engedett a világra – azaz íme egy példa arra, hogy egy hölgyet tesznek az egyetemes emberi szerencsétlenségek okává. Aláhúzzák, a nőgyűlölet egy összetett szociálpszichológiai jelenség, amely hagyományokban és sztereotípiákban gyökerezik.

A lap emlékeztet, a modern világban a nők egyre inkább érvényesítik jogaikat, és a férfiakkal egyenlő pozíciókat töltenek be, s ez egyes férfiak számára – különösen a patriarchális normák szerint nevelkedetteknél – fenyegetőnek tűnhet föl. Hozzáteszik, a nőgyűlölet másik pszichológiai oka az ellenszenvet érzők belső problémáira vezethető vissza. A pszichológusok megjegyzik, hogy az alacsony önértékelésű vagy személyes kudarcokkal küzdő férfiak – és nők – gyakran a nőket okolják személyes problémáikért.