Ezért viszketünk

Az embereknek általában azt tanácsolják, hogy akár rovarcsípés, akár betegség áll a háttérben, ne vakarózzanak, mert a bőr sérülése növelheti a fertőzés kockázatát, ami ráadásul a viszketést is súlyosbíthatja. A Science című folyóiratban közzétett tanulmány azonban megállapította, hogy bizonyos mértékű vakarózás akár hasznos is lehet.Kiderült ugyanis, hogy a vakarás fokozza a gyulladást, így a szervezet immunválaszát is a sérülés helyén. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, hogy miért maradt fenn a vakarózás több fajnál is.

Ha a viszketés vakarása rosszat tesz nekünk, akkor miért érezzük olyan jól magunkat tőle? – tette fel a kérdést a tanulmány társszerzője, Dr. Daniel Kaplan.

A Pittsburghi Egyetem bőrgyógyász-immunológusa szerint ugyanis ha a vakarózás megkönnyebbülést okoz, az arra utal, hogy annak valamilyen előnnyel kell járnia.

Hogy kiderítsék, mi lehet ez az előny, Kaplan és munkatársai egerek szervezetében bizonyos viszketést érzékelő neuronokat „kikapcsoltak”. A kutatók ezután mindegyikük fülére allergént csepegtettek, amely viszketést váltott ki náluk.

A kezeletlen egerek az allergénre reagálva megvakarták a fülüket, ami miatt némi duzzanat alakult ki náluk. A kutatók megállapították, hogy ez a gyulladás a fájdalomérzékelő neuronok által kibocsátott anyagból eredt, amely aktiválja az immunrendszer megfelelő sejtjeit, vagyis segítik elpusztítani egy esetleges fertőzés mögött álló kórokozókat. mindeközben azon a példányoknak, amelyek nem érezték a viszketést, sokkal kevésbé duzzadt meg a fülük, ami arra utalt, hogy a gyulladásos reakció nagy részéért a vakarózás volt felelős.

A vakarózás érzése mögött tehát a szervezet fertőzés elleni védekezése áll. E potenciális előnyök ellenére a vakarózásnak vannak negatív hatásai is, különösen, ha valamilyen krónikus állapot áll a háttérben. A túl sok vakarás ugyanis olyan mértékben súlyosbíthatja a gyulladást, hogy az lelassítja a gyógyulási folyamatot. Röviden: a jóból is megárt a sok.