A legpiszkosabb tárgy, amivel naponta érintkezünk

Elgondolkodott már azon, hogy mi minden lehet egy bankjegyen, amit naponta akár több százan is megérinthetnek? Több kutatás is foglalkozott már a pénz vizsgálatával. Igaz, egyre többen használják a bankkártyájukat, esetleg telefonjukat vagy okosórájukat a fizetéseknél, de még mindig nagy számban érintkezünk érmékkel és bankjegyekkel.

A koronavírus idején számtalan tanácsot kaphattunk a fizetés lebonyolítására. Mivel a koronavírus életképes marad a bankjegyeken és érméken is, az Egészségügyi Világszervezet a készpénzhasználat helyett az érintésmentes módszerekkel történő fizetést ajánlotta. Szakemberek azt tanácsolták, hogy ha nem tudtuk megoldani a bankkártya használatát, akkor mindenképpen kézmosást vagy fertőtlenítést javasoltak.

Egy indiai kutatás részeként 500 érmén végeztek vizsgálatot, amelyeket nagyrészt éttermekből gyűjtöttek be. A vizsgálat kimutatta, hogy az E-coli és a szalmonella akár kilenc-tizenegy napig is életképes maradt a pénzeken.

Egy másik tanulmány 78 kórokozót azonosított a fizetőeszközön, amelyek gombákat, baktériumokat és vírusokat hordoznak. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy antibiotikumoknak ellenálló baktériumok is jelen vannak.

Egy brit vizsgálat szerint egy átlagos bankjegy 26 ezer baktériumot hordoz.

A bankjegyek és érmék baktériumok átvitelére való képessége számos tényezőtől függ, a két legfontosabb az éghajlat és az anyag, amelyből a bankjegy készült. Zsíros, izzadt kezünk és a párás klíma segít az átvitelben.

Ha módunkban áll, érdemes tehát minél többször használni a bankkártyánkat. Ha mégis készpénzzel fizetünk, akkor érdemes odafigyelnünk a higiéniára.