Krónika

Einstein, a relatív családapa

Zsenialitás és káosz a házon belül

Albert Einstein, a relativitáselmélet atyja, nemcsak a tudomány területén alkotott maradandót, hanem magánéletében is sikerült emlékezetes pillanatokat produkálnia. Albert Einstein magánélete sok szempontból érdekes és bonyolult volt. Einstein 1879. március 14-én született Ulmban, Németországban. Már fiatal korában megmutatkozott rendkívüli intellektuális képessége. Einstein szerette a zenét, különösen a hegedűt. Gyakran játszott zenészekkel és barátaival. A zene nemcsak hobbi volt számára, hanem egyfajta menedék is a mindennapi stressz elől. Emellett szeretett vitorlázni, bár nem volt túl ügyes benne, és gyakran került veszélyes helyzetekbe a vízen.

Einstein, a relatív családapa
Albert Einstein (b.) német fizikus és matematikus rajongva szerette a zenét, kikapcsolódásként barátaival gyakran hegedült is
Fotó: AFP/Roger-Viollet/© Collection Roger-Viollet

Einstein nemcsak tudós volt, hanem aktív politikai és társadalmi szereplő is. A második világháború idején nyíltan ellenezte a nácizmust és támogatta a zsidó menekülteket. Később, az Egyesült Államokba költözve, támogatta a polgárjogi mozgalmat és az atomenergia békés felhasználását szorgalmazta.

Einstein magánélete sokrétű és összetett volt, tele örömökkel és nehézségekkel egyaránt. Intellektuális zsenialitása és emberi esendősége hozzájárultak ahhoz, hogy az egyik legérdekesebb és legtanulságosabb történelmi alaknak tekintsük. Híres volt kedvességéről és humorérzékéről. Sok barátja és ismerőse szerint szeretett viccelődni, és könnyedén fel tudta dobni mások hangulatát. Gyakran mosolygott és kedvelte a társasági összejöveteleket, bár inkább kisebb, baráti körben érezte jól magát.

Einstein soha nem vesztette el tudományos kíváncsiságát, ami nemcsak a munkájában, hanem a mindennapi életében is megmutatkozott. Mindig készen állt új dolgokat tanulni és megérteni, legyen szó művészetről, filozófiáról vagy más tudományágakról. Einstein erősen független és nonkonformista volt. Nem igazán törődött a társadalmi normákkal és elvárásokkal, és gyakran ment szembe a hagyományos nézetekkel. Ez a tulajdonsága gyakran konfliktusokhoz vezetett, különösen a hivatalos intézményekkel és a személyes kapcsolataiban.

Einstein kétszer házasodott. Első felesége, Mileva Marić szerb származású fizikus volt. Házasságuk 1903-ban köttetett és három gyermekük született: Lieserl (aki valószínűleg csecsemőkorában meghalt), Hans Albert és Eduard. Milevával való házassága nem volt boldog, és végül 1919-ben elváltak. Talán ez a történet jellemzi igazán kapcsolatukat: Mileva, egyszer arra kérte férjét, hogy segítsen a gyerekek házi feladatában. Einstein, aki éppen egy bonyolult fizikai problémán dolgozott, türelmetlenül válaszol: „Drágám, kérlek, ne zavarj ilyen apróságokkal. Most éppen az univerzum rejtélyeit próbálom megfejteni.” Mileva erre ironikusan visszavágott: „Nos, Albert, talán az univerzum rejtélyei is megvárhatnak, amíg a gyermekeiddel foglalkozol.”

Válásuk után még ugyanabban az évben Einstein feleségül vette unokatestvérét, Elsa Löwenthalt (született Einstein). Elsával való házassága inkább stabilnak volt nevezhető, mintsem romantikus, bensőséges párkapcsolatnak. Elsa két lányt hozott a házasságba, Ilse és Margot Löwenthalt, akik Elsa előző házasságából születtek.

Albert Einstein híres listája, amelyet felesége, Elsa számára készített, egy igazi mesterműve volt a házassági kötelékek tudományos megközelítésének. Ezen a listán pontosan meghatározza, hogy milyen szabályokat kell követnie Elsának, hogy a házasságuk „harmonikus” és „zökkenőmentes” legyen. Mintha csak egyenletet próbált volna megoldani, Einstein precízen és részletesen leírta az együttélés szabályait, megalkotva saját házassági kézikönyvét. Lássuk, hogyan látta Einstein a boldog házasság alapelveit:

„Étkezések és ruházat: Az étkezéseket rendszeresen, az írásban meghatározott időpontokban kapom meg az irodámban. Az irodámban tartózkodásom alatt biztosítod, hogy a ruháimat és a mosnivalóimat rendben tartod.

Munkahelyi környezet: Az íróasztalomhoz senki sem nyúlhat. Ez az én szentélyem, ahol az univerzum titkait próbálom megfejteni. Senki, még Te sem zavarhat, amikor a dolgozószobámban dolgozom, kivéve, ha sürgős orvosi vagy munkahelyi ügyben van szükségem rád.

Szociális élet: Lemondok minden személyes találkozóról, ami nem kapcsolódik a tudományos munkámhoz. Ez alól kivételt képeznek a tudományos megbeszélések és konferenciák. Nem várok el tőled semmilyen szociális kötelességet, és te sem vársz el tőlem ilyesmit. Az együtt töltött időnk ritka és értékes, akárcsak egy szubatomikus részecske.

Csend és nyugalom: Az otthonunkban mindig csend és nyugalom uralkodjon. Nincs helye hangos beszélgetésnek, vitának vagy egyéb zavaró tényezőknek. Te nem követelsz tőlem semmilyen érzelmi kötelezettséget, és én sem követelek tőled. Mert végül is, miért bonyolítanánk túl a dolgokat?

Tisztelet és közelség: Ha szükségem van rád, azonnal a rendelkezésemre állsz. Ha nincs szükségem rád, akkor magadra hagylak a te dolgaidban. Az ágyban és az otthon egyéb helyiségeiben is tiszteletben tartjuk egymás privát szféráját. Egy zseniális elme is megérdemel néha egy kis egyedüllétet.”

Elsa hűségesen próbálta betartani ezeket a szabályokat, bár néha úgy érezte magát, mint egy fizikai kísérlet alanya. Einstein számára ezek a szabályok segítettek fenntartani a munkájára koncentráló életmódot, de sok feleség inkább egy romantikus verset szeretett volna kapni egy ilyen lista helyett. A visszaemlékezések szerint Elsa egyszer megkérdezte Einsteint: „Albert, szerinted ez tényleg szükséges?” Einstein pedig csak annyit válaszol: „Drágám, a rend és a rendszer minden tudományos munkában elengedhetetlen.” Elsa mosolyogva bólintott, de valóban belül úgy gondolta, hogy egy kicsivel több spontaneitás és kevesebb szabály talán jobbá tenné a házasságukat. Einstein híres listája inkább egy tudományos laboratóriumi szabályzatához hasonlított, mint egy romantikus kapcsolati útmutatójához. Bár az emberiség örökké hálás lesz neki a tudományos eredményeiért, de valójában Elsa volt az, aki a legtöbb türelmet és kitartást mutatta, hogy egy zseniális, de olykor bonyolult férfi mellett éljen.

Gyermekeivel való kapcsolata sem volt mentes a bonyodalmaktól. Einstein, aki az univerzum működését próbálta megérteni, számára gyakran kihívást jelentett megérteni saját gyermekeit. Hans Albert és Eduard felnőtté válásuk során számtalanszor szembesültek azzal a ténnyel, hogy apjuk a tudományos kérdéseket mindig előbbre valónak tartotta saját gyermekeinek igényeihez képest.

Összességében Albert Einstein magánélete talán soha nem ért fel a tudományos karrierjéhez. Az a férfi, aki képes volt megérteni az idő és tér kapcsolatát, gyakran nem találta meg a módját, hogy megértsen egy egyszerű családi perpatvart. De talán ez is része volt annak a bonyolult, ellentmondásos zsenialitásnak, amely őt oly naggyá tette. Az emberiség örökké hálás lesz neki a tudományos áttörésekért, de a családja jobban örült volna, ha inkább az egyszerű, mindennapi dolgokra koncentrált volna

Kapcsolódó írásaink