Krónika

Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag támogassák

A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye csaknem megegyezik a vizsgált országok átlagával

Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag, illetve a lakhatás biztosításával támogassák – derült ki az Ifjúságkutató Intézet 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről kedden tájékoztatta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) az MTI-t.

Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag támogassák
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Hemis/Hemis.FR /Almasso Monica – OT Morillon

Azt írták, a közvélemény-kutatásban a szülők szerepét vizsgálták a fiatalok önállósodásában.

Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése kitolódik a nyugati társadalmakban, ami összetett okokkal magyarázható: a fiatalok életstílusának és értékeinek változásával, a külső feltételek alakulásával. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság egyre nehezebb megteremteni az önálló lakhatáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró – részletezték.

Nemzetközi kutatásában arról kérdezte az Ifjúságkutató Intézet az európaiakat, hogy véleményük szerint hány éves korig kell a szülőknek anyagilag és lakhatás biztosításával támogatniuk gyermekük önállósodását. A 12 vizsgált országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) a megkérdezettek átlagosan 24 éves korig látták szükségesnek a fiatal felnőttek segítését. A legtovább a románok (átlagosan 26 éves korig), míg a legkevesebb ideig a délszlávok (a horvátok, szlovének, montenegróiak átlagosan 23 éves korig) szerint fontos a gyermek önállóvá válásának támogatása. Magyarországon – a részt vevő országok átlagához hasonlóan – a megkérdezettek szintén 24 éves kornál húznák meg a határt – ismertették.

Az intézet felmérése szerint a fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka tartja szükségesnek. A szerbeknek, horvátoknak és osztrákoknak több mint 80 százaléka, a szlovákoknak 56 százaléka, a szlovénoknak pedig 47 százaléka ért egyet azzal, hogy elköltözése után gyermekének lakóhelyéről a szülő gondoskodjon. Magyarországon az átlagosnál szintén alacsonyabb (65 százalék) azoknak az aránya, akik szerint elvárható, hogy a már felnőtt gyerekének a szülő hajlékot biztosítson. Magyarországon az iskolai végzettség növekedésével ezt egyre kevésbé tartják elvárandónak. Településtípus szerint a fővárosban élőkre - az egyéb városokban lakókhoz képest – ez a hozzáállás inkább nem jellemző.

A közvélemény-kutatásban részt vevők a felnőttkorú fiatalok anyagi támogatását valamivel nagyobb arányban érezték szükségesnek, mint lakhatásuk megoldását. A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye csaknem megegyezik a vizsgált országok átlagával: ugyanis 76 százalékuk szerint várható el, hogy felnőtt gyermeke önállósodásához a szülő pénzügyi segítséget adjon. A két szélsőséget a szerbek és az észak-macedónok jelentik: Szerbiában a megkérdezettek 90 százaléka szerint kell anyagi segítséget nyújtaniuk a szülőknek, míg Észak-Macedóniában csak 58 százalékuk véli ugyanezt.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023 áprilisában készült 12 ezer, országonként ezer ember megkérdezésével. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára – olvasható a közleményben.

A Mathias Corvinus Collegium a Nézőpont Intézettel együttműködésben 2021-ben hozta létre az Ifjúságkutató Intézetet.

Kapcsolódó írásaink