Krónika
Ön tudja, mikori a világ legrégebbi rúzsa?
Kivételes leletet találtak Iránban
A felfedezést a Scientific Reports című folyóiratban részletezték. Az elemzés kimutatta, hogy a vörös anyag olyan ásványokat tartalmazott, mint a hematit, mangánit és braunit.
Nyomokban galén és anglezit is volt benne. Ezek az ásványok növényi viaszokkal és más szerves anyagokkal keveredtek, hasonlóan a modern rúzsok receptjeihez.
Az i. e. 2. évezred elejére datálható felfedezés fényt derít az ősi marḫaši civilizációra, amelyre az akkori Mezopotámia ékírásos szövegei hivatkoznak.
Massimo Vidale professzor, az olaszországi Padovai Egyetem régészprofesszora és a tanulmány egyik szerzője e-mailben osztotta meg meglátásait a Bored Pandával. Elmondta, hogy az négy-ötezer évvel ezelőtti világban a sminkreceptekről, a szemceruzákról és a szemhéjfestékekről tudtunk, de az ajakfestékekről nem.
A Mezopotámia térségében élő ősi emberek fejlett ismeretekkel rendelkeztek a kémiai feldolgozás terén, és különböző fémérceket használtak, ami valószínűleg bonyolultabbá tette a kozmetikai termékeiket. A jiroft (vagy valószínűleg az ősi marḫašií) civilizáció egy különböző kőzetfajtákban bővelkedő völgyben virágzott, amely valószínűleg segítette a fejlett kozmetikumok készítését.
A temetkezési helyeken felfedezett kozmetikai edények arra utalnak, hogy a korai városi társadalmakban a halál után is fontos volt az egyes társadalmi státuszok megjelenítése. Vidale professzor kiemelte, hogy a kozmetikumok létfontosságúak voltak a szertartásokon és temetéseken, ami a korszak társadalmi rangsorát mutatja.
Korábban a régészeti leletek többnyire fehér vagy világos színű anyagokra összpontosítottak. A mélyvörös ajakpigmentek felfedezése azonban új perspektívát nyit az ókori kozmetikumokkal kapcsolatos ismereteinkben.
A rúzsok szülőhelye
Bár a Jiroft régióból nincsenek történelmi feljegyzések vagy képek, ez a felfedezés arra utal, hogy talán itt használták először a rúzst. Vidale professzor óva intett attól, hogy határozott kijelentéseket tegyen arról, hogy ez a „legkorábbi bizonyíték”, elismerve, hogy az új leletek megváltoztathatják az ősi kultúrákról alkotott képünket.
A rúzsos fiola karcsú kialakítása és az ősi tükrökhöz való illeszkedése hasonlóságokat sejtet a régi kozmetikai szokások és a modern szépségápolási rutinok között.
A jirofti civilizáció még mindig rejtély, mivel számos temetőjét 2000-2001-ben kifosztották és megrongálták.
2001-ben a jirofti civilizáció régészeti maradványai kerültek elő, amikor a Halil folyó elöntötte medencéjét Kermanban, egy délkelet-iráni régióban. Ez az árvíz ráadásul több, az i. e. 3. évezredből származó temetőt is feltárt.