Német barlangban talált csontok változtathatják meg a történelmet

A több mint 45 ezer évvel ezelőttre datált csontok a legrégebbi emberi maradványok, amelyeket valaha is találtak ilyen messze északon. Ez azt jelenti, hogy a korai Homo sapiens több ezer évig élt együtt a neandervölgyiekkel ebben a régióban.

A régészek a maradványokat a Frankfurttól keletre fekvő Ranis kisvárosban, az Ilsenhöle-barlangban fedezték fel. A barlangot először az 1930-as években tárták fel. A kutatók feltételezték, hogy az ott felfedezett szerszámok a neandervölgyiektől származnak.

Most újabb ásatások hozták napvilágra az emberi maradványokat, valamint számos más eszközt. „A legizgalmasabb felfedezésünk új, jól datált Homo sapiens fosszíliák azonosítása volt – mondta Geoff Smith társszerző a The Independentnek. – Korábban nem voltak azonosított emberi maradványok Ranisból, így ezeket először a kezemben tartani egyszerre volt izgalmas és idegőrlő.”

A csapat 13 Homo sapiens-csontdarabot tárt fel, amelyek 44 ezer és 47 500 évvel ezelőttről származnak. Elhelyezésük arra utal, hogy korai őseink sokkal jobban ellenálltak a hidegnek, mint azt eddig gondoltuk. Abban az időben a régió akár 15 °C-kal is hidegebb lehetett, mint ma – inkább hasonlított Szibériára vagy Észak-Skandináviára, mint Németországra.

„Ez alapvetően megváltoztatja a korszakra vonatkozó ismereteinket – mondta Jean-Jacques Hublin vezető szerző egy nyilatkozatban. – A Homo sapiens már jóval a neandervölgyiek délnyugat-európai eltűnése előtt elérte Északnyugat-Európát.”

Köztudott, hogy a Homo sapiens a középső és felső paleolitikum közötti átmenet során érkezett Európába. Csak néhány ezer évvel később, körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el a neandervölgyiek. Hogy pontosan mi vezetett a kihalásukhoz, és milyen szerepet játszottak korai elődeink, az mindig is rejtély volt.