A gyermekkori trauma megváltoztatja az agyat

A kutatás a mesterséges intelligenciát felhasználva az agyi felvételek elemzéséhez rávilágít arra, hogy a korai bántalmazás hogyan kapcsolja át az érzelmekkel, az empátiával és a testi megértéssel kapcsolatos pályákat, ami a tanulás és a döntéshozatal nehézségeihez vezethet.

A tanulmány, amely több mint 580 gyermek MRI-felvételét vizsgálta újra, rámutat arra, hogy olyan kezelésekre van szükség, amelyek nemcsak a trauma kiváltó okait kezelik, hanem a trauma által okozott szélesebb körű kognitív és érzelmi zavarokra is összpontosítanak. Ez új utakat nyit a terápiák előtt, amelyek célja az érintett idegi áramkörök újrahuzalozása, valamint az egészségesebb én- és kapcsolati képesség helyreállítása.

A tanulmány a traumát átélt gyermekeknél az agy alapértelmezett üzemmódjában (DMN) és a központi végrehajtó hálózatokban (CEN) bekövetkezett zavarokat azonosítja, amelyek kulcsfontosságúak az önérzékelés és a kognitív feldolgozás szempontjából.

Dr. Klabunde kutatása, amely a mesterséges intelligencia segítségével újraelemzi az agyi felvételeket, azt sugallja, hogy ezek a gyerekek a belső feldolgozással küzdenek, ami hatással van az érzelmeikre, az empátiára és a tanulási képességeikre. Az eredmények egy olyan holisztikus kezelési megközelítés mellett érvelnek, amely a trauma agyra gyakorolt átfogó hatásait kezeli, és amelynek célja az érintett gyermekek mentális egészségének és kapcsolati eredményeinek javítása.

A gyermekkori trauma agyi vizsgálata feltárta, hogyan hat a fejlődésre és hogyan kapcsolja át a létfontosságú pályákat.

Az Essex-i Egyetem tanulmánya – amelyet dr. Megan Klabunde, a Pszichológiai Tanszék munkatársa vezetett – az önfókuszban és a problémamegoldásban szerepet játszó neurális hálózatok zavarát fedezte fel.

Ez arra utal, hogy a 18 év alattiak, akik bántalmazást éltek át, valószínűleg küzdeni fognak az érzelmekkel, az empátiával és a testük megértésével. Az iskolában a memória, a nehéz szellemi feladatok és a döntéshozatal okozta nehézségek is jelentkezhetnek.

Dr. Klabunde újszerű kutatásában mesterséges intelligenciát használt több száz agyi felvétel újravizsgálására és a minták azonosítására. Remélik, hogy a kutatás segít majd új kezelési módok kidolgozásában a rossz bánásmódot elszenvedett gyermekek számára. Ez azt jelentheti, hogy a terapeuták olyan technikákra összpontosíthatnának, amelyekkel újraprogramozhatják ezeket a központokat, és újraépíthetik a páciensek önérzetét.

Dr. Klabunde elmondta: „Jelenleg a gyermekkori trauma tudományosan megalapozott kezelései elsősorban a félelemmel teli gondolatok kezelésére és a trauma kiváltóinak elkerülésére összpontosítanak. Ez nagyon fontos része a traumakezelésnek. Tanulmányunkból azonban kiderült, hogy a problémának csak egy részét kezeljük.

„Még ha egy traumát átélt gyermek nem is gondol a traumatikus élményeire, az agya küzd a testében lévő érzések feldolgozásával. Ez befolyásolja azt, hogy hogyan gondolkodik és érez a »belső világáról«, és ez befolyásolja az empátiakészséget és a kapcsolatteremtési képességet is.”

Dr. Klabunde a kutatáshoz 14, több mint 580 gyermeket érintő tanulmányt tekintett át, amely során újra megvizsgálták a funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (MRI) felvételeket. Ez az eljárás kiemeli a különböző központokban zajló véráramlást, ami az idegrendszeri aktivitást mutatja.

A tanulmány jelentős különbséget fedezett fel a traumatizált gyermekek alapértelmezett üzemmódjában (DMN) és központi végrehajtó hálózataiban (CEN) – két nagyméretű agyi rendszerben. A DMN és a hátsó insula részt vesznek abban, hogy az emberek hogyan érzékelik a testüket, az énérzetüket és a belső reflexióikat.

Az új tanulmányok azt találják, hogy a DMN fontos szerepet játszik a legtöbb mentális egészségügyi problémában – és befolyásolhatja a gyermekkori traumák átélése. A CEN is aktívabb, mint az egészséges gyermekeknél, ami azt jelenti, hogy a traumás múlttal rendelkező gyermekek hajlamosak a kérődzésre és a szörnyű élmények újraélésére, amikor kiváltják őket.

Dr. Klabunde reméli, hogy ez a tanulmány ugródeszka lesz ahhoz, hogy többet tudjunk meg arról, hogyan hat a trauma a fejlődő elmére.

Elmondta, agyi eredményeink azt jelzik, hogy a gyermekkori traumák kezeléséből úgy tűnik, hiányzik a kirakós játék egy fontos darabja.