Krónika
A világ legundorítóbb munkájától sokaknak a gyomra is kifordul
A 21. század emberének a kényelme érdekében olyan arzenál áll rendelkezésére, ami teljesen példátlan volt a történelem során: Magyarország távol van attól, hogy a világ leggazdagabb állama legyen, de még egy ilyen kis kelet-európai országban is az egész év során bármikor bemegyünk egy szupermarketbe, és körülbelül mindent megvehetünk, ami elképzelhető – hegyekben áll a déligyümölcs a tél közepén is, francia sajtot az Alföld bármelyik kisboltjából beszerezhetünk, hogy legyen mit ennünk az olasz vörösborunk mellé.
Talán a városi ember már bele se gondol, de a gyümölcs nem varázs futószalagon érkezik a boltba: vannak, amiket ipari körülmények között, gépesítve lehet nagy léptékben szüretelni, de vannak olyanok is, amiket a mai napig csak kézzel, emberi munkaerő segítségével lehet betermelni.
Az egyik ilyen kedvelt és népszerű gyümölcs, aminek a betakarítása nem annyira „sima menet”, a vörösáfonya. A vörösáfonya szüretelése során a gazdák úgynevezett árasztásos technikát alkalmaznak: miután a gyümölcs megérett, a termőterületet elárasztják vízzel. Az érett áfonya gyümölcsében apró légbuborékok vannak, ennek köszönhetően úszik a vízen, így már csak össze kell azt onnan szedni – és itt jön be a képbe az emberi munkaerő.
A munkások vízálló ruhában az elárasztott területre mennek – a víz azonban tele van mindenféle rovarokkal. A rovarok ellen pedig a gazdák sokszor természetes módon küzdenek – farkaspókokkal. Tehát az elárasztott terület tele van rovarokkal, amik ellen pókokat vetnek be, és munka közben a beszámolók szerint akár több száz darab is felmászik a ruhádra – biztosan nem arachnofóbiásoknak való munka.
A felvételi interjún központi kérdés, hogy a reménybeli munkavállaló fél-e a pókoktól – sokan nem tudják, hogy mire számíthatnak, vagy alábecsülik, mennyire közeli lesz a kontaktus, és hazudnak róla, majd a munka közben derül ki, hogy alkalmatlanok a feladat elvégzésére.
