Krónika
Ahol a csoda és a történelem egybe olvad
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum egyedülálló intézmény, ahol a történelem és a varázslat eggyé válik
2017-ben ön döntést hozott a cirkuszi tudományos tár létrehozásáról, cirkuszi muzeális és könyvtári részleg, hazai és nemzetközi tudományos kutatóközpont alapításáról. Mi ennek a jelentősége?
Így jött létre a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részlegeként és fenntartásában – a Fővárosi Nagycirkusz előadóművészeti intézmény és a Baross Imre Artistaképző Akadémia oktatási intézmény mellett – a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, a cirkusz tudományos kutatóműhelye.
Kik dolgoznak itt?
A tudományos tár vezetésére és fejlesztésére Fekete Péter főigazgató 2019-ben Joó Emese etnográfus főmuzeológust kérte fel. Jelenleg a tudományos tárnak tíz munkatársa van: muzeológusok, könyvtárosok, levéltáros, adattáros, digitalizáló munkatársak alkotják a csapatot, szükség szerint múzeumi fotóssal kiegészülve.
Hol található az intézmény?
A tudományos tár első telephelye 2019-ben a cirkusz Hungária körúti művésztelepén volt, amit a gyűjtemény néhány hónap alatt kinőtt. 2020–2023 között a Lendvay utcai telephelyen működött a kutatóközpont, ott fogadva az artistákat gyűjteményeikkel, ott készültek az interjúk, ott alakultak ki az első műtárgyraktárak és a könyvtár, onnan indultak a terepkutatások, a hazai utazó cirkuszok és a nemzetközi cirkuszvilág vizsgálata. A gyors gyarapodás indokolta a tudományos tár áthelyezését a cirkusz rákosligeti telephelyére, újonnan kialakított, korszerű raktári terekbe, kutatószobákba és könyvtárszobákba.
A nemzetközi múzeumi trendeknek megfelelően a kutatási és raktári bázis a cirkuszban is a háttérben működik, és térben elkülönül a kiállítási terektől – a tudományos tár állandó és időszaki kiállításai a Fővárosi Nagycirkusz nyilvános tereiben folyamatosan láthatóak. Jelenleg az emeleti és földszinti aulákban a „Nincs mááásik! – 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz” című állandó kiállítás mellett bohóctémájú képzőművészeti, cirkusztörténeti és „Múzeumi csodaláda” címmel artisták adományait bemutató tárlat látható.
A tudományos tár fejlesztése 2019-ben indult el, azóta folyamatosan fejlődik, 4 év alatt jelentős gyarapodást ért el: a múzeum műtárgygyűjteménye eléri a 35 000 tételt, könyvtára a 4000 kötetet, csaknem 10 000 periodikát, emellett kottagyűjteményt, vizsgamunka-gyűjteményt is tartalmaz, levéltárában körülbelül 40 iratfolyóméter maradandó értékű iratanyag található. A közintézmény nyilvános megalapítása 2022. november 10-én történt a Fővárosi Nagycirkuszban rendezett első tudománynapi könyvünnep alkalmával, amikor ünnepélyesen polca helyezték a cirkuszi könyvtár 1000. cirkuszművészeti szakkönyvét.
Mi áll az intézmény tevékenységének a középpontjában?
A cirkuszi tudományos tár nyitott közösségi intézmény, amely profi artistaművészekkel, amatőr artistákkal, a cirkuszi szakmákban dolgozókkal, a társművészetek, a sport, az oktatás, a képzés és a tudomány képviselőivel együttműködésben, partnerségben és párbeszédben
dolgozik. Érzékenyen követi a cirkuszművészet változásait, a hagyományos és innovatív kísérleteket, és aktívan közreműködik a cirkuszművészet értékeinek bemutatásában. Három fő pillére a múzeum, a könyvtár és az archívum, valamint az ezekhez kapcsolódó pedagógiai és oktatási, ismeretterjesztési és tudományos kutatási tevékenység.
A cirkuszmúzeumi gyűjteményt a Fővárosi Nagycirkuszban és az intézmény telephelyein, a művésztelepen, a cinkotai telephelyen és oktatási intézményében fellelhető rekvizitek, apparátok, fotók, filmek és dokumentumok – az úgynevezett törzsanyag – összegyűjtése, valamint Gervai Imre artistaművész hagyatéka alapozta meg 2019 januárjában. Az artistaművész által évtizedeken át gyűjtött plakátok, műsorfüzetek, fotók, dokumentumok fontos lenyomatai az artistaszakma 1950 és 1990 közötti időszakának. Azóta számos magyar artista és külföldi gyűjtő csatlakozott a felajánlók közé, és a gyűjtemény cirkuszi képzőművészeti alkotásokkal is kibővült, ma körülbelül 35 000 műtárgyat számlál, és folyamatosan gyarapszik. Gyűjteményei a következők: Tárgyi gyűjtemény, Nyomtatványgyűjtemény, Kéziratgyűjtemény, Műalkotásgyűjtemény, Fotógyűjtemény (analóg), Médiatár, ezen belül Fotógyűjtemény (DB), Hangzóanyag-gyűjtemény (DB), Mozgókép-gyűjtemény (DB), Hordozók (VHS, DVD stb), Digitálismásolat-gyűjtemény, valamint Adattári gyűjtemény, Adattári médiagyűjtemény, Duplumgyűjtemény, Kiállítási segédanyag és Demonstrációs gyűjtemény.
A cirkuszkönyvtári gyűjtemény fejlesztése a múzeuméval egyidőben indult meg. 2022 nyarán a tudományos tár nemzetközi kapcsolatainak bővülésével a könyvállomány 600-ról hirtelen 1300 példányra nőtt, mivel több külföldi szakember, gyűjtő (Pascal Jacob, Cor Martens, Filippo Riminucci, Gilles Maignant) is támogatta könyvekkel az intézményt. 2023-ban Bob Mulder holland cirkuszbarát hagyatékából 1200 szakkönyv, 3500 folyóirat, 120 dossziényi nemzetközi cirkusztörténeti kutatási anyag, 12 iratfolyóméter archív dokumentum és 60 keretezett cirkusztörténeti nyomtatvány és műalkotás érkezett a tudományos tár gyűjteményeibe. Így immár több mint 20 nyelven nyelven olvashatóak a nemzetközi cirkuszi szakkönyvtárban cirkuszi szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, műsorfüzetek, szépirodalmi alkotások, gyermekkönyvek, képregények, képzőművészeti albumok.
Fizikai és digitális valóságként egyszerre csodálhatjuk meg az artistaművészeink által a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum számára felajánlott cirkuszművészeti emlékeket a Fővárosi Nagycirkusz aulájában. Miért ajánlják fel az artistaművészek a féltett tárgyaikat, emlékeiket?
A Múzeumi Csodaláda rendhagyó kiállítássorozat első része november 12-ig volt megtekinthető, 22 magyar artistaművész 25 cirkuszművészeti ereklyéje volt látható egy erre a célra kihelyezett LED-falon és az alatta található ötméteres vitrinsorban. A sorozat második része november 13-tól december 7-ig, harmadik része pedig december 8-tól december 31-ig mindig más artistaművész tárgyait villantja fel. A kiállítássorozatban minden artistát megnevezünk, aki megtisztelte bizalmával a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és
Archívumot, egyben felajánlásával gazdagította a Fővárosi Nagycirkusz muzeális gyűjteményét.
A cirkuszművészeinktől különböző korszakokból és cirkuszi évadokból származó rekvizitek és emléktárgyak között olyan kincsek is akadnak, mint például a Petruska Mihályné Váradi Diána jóvoltából adományozott, 1963-ból származó klarinét, amellyel édesapja, ifj. Weisz Nándor zenélt a porondon, a Jedlicska János által adományozott kötött sál az 1982-es
Monte-Carló-i Nemzetközi Cirkuszfesztiválról, vagy Zsilák György saját készítésű, színváltós buzogányai az 1970-es évekből. Az éppen most látható tárlaton az érdeklődők megcsodálhatják továbbá Zoboky Zoltán sárga bohóccipőit, ifj. Simet László fehér drótos lábbelijét, amelyben az artistaművész 40 méter magasan, több mint 300 méter hosszan sétált át a Duna felett biztosítás nélkül. Richter Dániel felhúzható játékbohóca, Donnert Márta fináléfejdísze és a Graeser József, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője által felajánlott 8 mm-es film Jurij Nyikulinról szintén a tárlat részét képezik. Bemutatjuk továbbá Krajné Donnert Elvira, Könyöt David, Eötvös Krisztina, Dobos Helga, Petruska Mihály, Kraj Sándorné, Deltai István, Váradi Donnert Éva, Hrisafis Gábor, Weisz Nándorné Susek Irena,
Schneller János, Richter Sándor, Czeisler Ferenc és Zboray Éva egy-egy múzeumi műtárgyát is.
A felajánlott tárgyak és dokumentumok egytől-egyig artistaművészeinek féltett kincsei.
Ők mégis úgy döntöttek, hogy személyes emlékeik jobb helyen lesznek a cirkusz múzeumában, mert tudják, hogy nagy becsben tartjuk azokat, figyelünk az állaguk megóvására, és lehetőség szerint bemutatjuk azokat ország-világ előtt. Gyűjteményünk gyarapítói segítik múzeumi szakembereinket abban, hogy a cirkusztörténelmet a nagyközönséggel is megismertessék, hiszen artistáink életének és pályájának tárgyakban megőrzött emlékei és történetei múzeumba kerülve immár nemcsak számukra maradnak emlékezetesek, hanem a közönség számára is láthatóak lesznek.
Miközben a Fővárosi Nagycirkusz „Csodaláda” című előadása állandó telt házzal dübörög, múzeumi csodaládánk rendre felnyílik. A Fővárosi Nagycirkusz aulájában folyamatosan elevenednek meg néhány pillanatra a lezárt vitrinekben pihenő cirkuszi műtárgyak. Repülnek, forognak és perdülnek – mintha a cirkusz porondján szerepelnének –, hogy mindenki minden oldalukról láthassa őket. Múzeumi csodaládánkat karácsonyig összesen háromszor töltjük meg, és belőle mindig más cirkusztörténeti kincseket tárunk a nagyközönség elé.
Hálásan köszönjük a magyar artistaművészeknek, hogy a hazai cirkuszi emlékekkel a Fővárosi Nagycirkusz nemzeti cirkusztörténeti gyűjteményét gyarapítják!
A magyar cirkuszművészetet és a magyar cirkuszi tudományos tár munkáját világszerte nagyra értékelik. Mi az oka ennek?
Büszkék vagyunk arra, hogy Európa vezető intézménye vagyunk.
A kontinensen nincs még egy ilyen, ahol januártól decemberig telt házzal, elsöprő sikerrel, nemzetközi szinten elismert szakmaisággal futnak az előadások. Ennek egyik elismerése például a nemrég ajándékba kapott Rob Mulder-gyűjtemény.
Miért jelentős ez a hagyaték?
Az idén elhunyt holland cirkuszbarát, Rob Mulder szándéka az volt, hogy maradjon egyben a cirkuszi gyűjteménye egy arra méltó helyszínen. Négy gyermeke közösen döntött úgy, hogy a teljes hagyaték a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumhoz kerüljön. A családtagok beszámolója szerint a magyar intézmény kiválasztásában Eötvös Susy nemzetközi cirkuszi szakértő, a Fővárosi Nagycirkusz munkatársa, a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületének elnökségi tagja szakmai felkészültségének és megkérdőjelezhetetlen hitelességének is fontos szerepe volt. Gigantikus mennyiségű és felbecsülhetetlen eszmei értékű a gyűjtemény: több mint 1200 nemzetközi cirkuszi szakkönyvből, 1000-nél több plakátból, kivágásból, dokumentumból áll. Nagyon komoly felelősséget jelent gondozni és kutathatóvá tenni, hogy a világ bármely sarkából ideérkező érdeklődőnek a rendelkezésére álljon.
Cirkuszművészeti Szakkönyvtár nyílt Budapesten
A tudomány világnapja alkalmából megrendezésre kerülő második cirkuszi könyvünnepen, 2023. november 13-án megnyitotta kapuit a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum nemzetközi cirkuszművészeti könyvtára. Az ünnepi könyvtáravatón a nemzeti színű szalagot Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, Prof. Dr. Kiszl Péter tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója és Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője vágta át.
Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója ünnepi beszédében rendkívüli háláját és elismerését fejezte ki Joó Emese intézményvezetőnek, hogy megnyílhatott a nemzetközi cirkuszművészeti könyvtár, valamint azért, hogy egy rendkívül profi csapatot épített fel. „Korszakot lépett az álmunk, nemzetközi sikertörténet részesei lehetünk,
hiszen Európa- szerte egyre több magyar és nemzetközi vonatkozású cirkuszművészeti szakkönyvet és múzeumi relikviát ajánlanak fel a tudományos tár számára. Teszik mindezt azért, mert biztosak abban, hogy nagy becsben tartjuk azokat és hozzáférhetővé, kutathatóvá tesszük a nyilvánosság számára a magyar, nemzetközi és egyetemes cirkusztörténeti köteteket és tárgyakat” – fogalmazott. A főigazgató hozzátette: ennek
eredményeképp mára az állami közgyűjtemény – egy évvel azután, hogy az ezredik kötet is a polcokra került-, immár 4000 cirkuszi szakkönyvvel és több mint 10.000 periodikával rendezik.
Prof. Dr. Kiszl Péter tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója beszédében kiemelte: ez egy különleges alkalom.
„A cirkusz és a könyvtár az égbolton látszólag két távol eső csillag, azonban az elmúlt nyolc évben az intézmények szoros együttműködésével bizonyítottuk, hogy bizony rokon szervezetekről van szó. Mindkettő fejleszti a kreativitást, segíti a szórakozást és egyik nélkül sem képzelhető el a művészetek és a tudományok területén a kutatás, a fejlesztés és az innováció. Ez nem egy raktár, ez egy nyüzsgő közösségi tér, egy fantasztikus tudományos tár.” – szögezte le. Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója hozzátette: „Nem gondoltuk volna, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora sikereket lehet
elérni, hiszen Európában egy példaértékű, mértékadó nemzetközi cirkusztörténeti könyvtár, múzeum és levéltár, egy valódi állami közgyűjtemény jött most létre.”
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Magyarország legrégebbi és legnagyobb könyvtár- és információtudományi felsőoktatási képző- és kutatóhelye. Az intézet a kezdetek óta együttműködik a Nemzeti Cirkuszművészeti Központtal annak érdekében, hogy minél többen megismerhessék az ott zajló tudományos munkát. Ennek részeként közös, kihelyezett órákat tartanak a hallgatóknak és intenzív kutatási tevékenységet folytatnak, amelynek eredményeit magyar és nemzetközi konferenciákon és tudományos publikációkban is prezentálják. Az intézmények közötti együttműködés fontos pillére a szakmai gyakorlatok lebonyolítása, ugyanis a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ tudományos tára gyakorlóhelyként is működik.
Az eseményen sor került a cirkuszművészeti könyvtárak közötti egyezmény ünnepélyes aláírására is. A megállapodást Reidl Kamilla, a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárs Főiskola megbízott rektora és Kovács Gábor Dénes, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, valamint Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója látta el kézjegyével.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ rákosligeti telephelyén (1172 Budapest, Vidor utca 10.) megnyílt könyvtár és múzeum a következő időszakban tovább bővül levéltári, kosztümtári és múzeumi raktárakkal. A cirkusz tudományos tára olyan nyitott közgyűjtemény, kutatóhely és közösségi tér egyben, amely várja az artistaművészeket, tanulókat, tanárokat és kutatókat, a cirkuszi közösséget és a cirkusz közönségét, hogy megismerjék a cirkuszi örökséget és forrásokat, tájékozódjanak kedvükre és merítsenek inspirációt céljaik megvalósításához.
A nemzetközi cirkuszművészeti szakkönyvtár bárki számára ingyenesen látogatható, a könyvtári példányok helyben olvashatóak hétfőnként 12-16 óra, keddenként pedig 10-14 óra között. Kapcsolat: [email protected]
