Krónika

Partnertalálkozóval ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Bay Zoltán Kutatóintézet

A legfontosabb elkerülni azt, hogy „provinciálisak legyünk” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter

Fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Bay Zoltán Kutatóintézet több mint 100 közép- és nagyvállalati, tudományos és egyetemi vezető részvételével nemzetközi üzleti partnertalálkozót szervezett, valamint Bay Expo néven bemutatta legújabb innovatív ipari fejlesztéseit is.

Partnertalálkozóval ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Bay Zoltán Kutatóintézet
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Bay Zoltán Kutatóintézet rendezvényén a Magyar Zene Házában 2023. november 2-án. A kutatóintézet több mint 100 közép- és nagyvállalati, tudományos és egyetemi vezető részvételével nemzetközi üzleti partnertalálkozót szervezett, valamint Bay Expo néven bemutatta legújabb innovatív ipari fejlesztéseit is.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A legfontosabb elkerülni azt, hogy „provinciálisak legyünk” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Zene Házában tartott csütörtöki eseményen.

Ezt segíti a kormány által tavasszal jóváhagyott Neumann János Program is, melynek egyik kulcseleme az „asszociáció”, vagyis hogy az innovációk ötletgazdái, az intézetek, a tudományos kutatóhelyek kapcsolódjanak össze a vállalatokkal és a pénzpiacokkal. A Bay Zoltán Kutatóintézet világ életében ezt tette - hangsúlyozta a miniszter.

Az országok stabilitását, robosztusságát az határozza meg, hogy mekkora a megtermelt hozzáadott értékből a hazai hozzáadott érték – emlékeztetett Csák János, hangsúlyozva a hazai hozzáadott érték növelésének fontosságát.

Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója az intézet küldetésének azt nevezte, hogy az ötleteket, az innovációkat a mindennapok valóságához igazítsák, hogy azokat „használni is tudjuk”.

Pungor Ernő professzor, akadémikus 1993-ban alapította meg a kutatóintézetet, ami bátor lépés volt, mert az akkoriban tapasztalható nehéz gazdasági és társadalmi problémák ellenére is arra gondolt, hogyan lehet hosszú távon, felemelt fejjel előre nézni – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt 30 év sikerei Pungor Ernőt igazolták.

A Bay Zoltán Kutatóintézet által küldött írásos összegzés szerint a partnertalálkozón több mint 100 üzletember és a hazai tudományos világ meghatározó szereplői vettek részt, akik a szakmai előadásokat követően olyan fejlesztéseket ismerhettek meg a Bay Expo kiállítás részeként, mint például az ipar 4.0 szimulációs modellek, újgenerációs drón- és szonáreszközök, virtuális valóságra, valamint mesterséges intelligenciára optimalizált okosszemüvegek és monitorok, roncsolásmentes vizsgálati eszközök, valamint egészségipari robotok és 3D szkennerek.

A kutatóközpont jövőképe egy olyan piaci alapon működő, nemzetközileg is jegyzett fejlesztőközpont létrehozása, mely képes a hazai és nemzetközi ipari innovációs igények gyors kiszolgálására, saját új szellemi termékek megalkotására. E cél eléréséhez az elmúlt három évtizedben eddig elért eredmények jó alapul szolgálnak – hangsúlyozzák a közleményben.

Bay Zoltán (1900–1992) magyar kutatóként megteremtette a modern asztrofizika egyik új tudományágát, a rádiócsillagászatot, hiszen a világon elsőként neki sikerült radarhullámokkal megérinteni a Holdat. Tudományos eredményeire tekintettel kortársai közül többen Nobel-díj várományosaként is emlegették. Az ő nevét viseli az idén jubiláló tudásközpont, mely kutatóintézetként az ipari fejlesztések legjelentősebb hazai képviselőjévé vált.

Kapcsolódó írásaink