Krónika
Megkezdődött a visszaszámlálás, ne felejtse el az órát átállítani
Bár évek óta el akarják törölni az EU-ban, a nyári és a téli időszámítás minden bizonnyal még egy darabig velünk marad
Viszont annak, hogy picit hosszabb lesz a hétvége, meglesz az ára: innentől még hamarabb fog esteledni. A hónap utolsó napjaiban már fél öt körül le fog bukni a Nap a horizonton.
Pedig ha minden az eredeti uniós tervek szerint ment volna, akkor az óraátállítgatást már magunk mögött kellett volna hagynunk. Az EU ezt a procedúrát már évek óta fel akarja számolni. A probléma csak az, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítást használják.
Eredetileg az óraátállítás célja a spórolás volt. Az ötletet már Amerika egyik alapító atyja Benjamin Franklin is felvetette. Ő arra jutott, hogy ha nyáron mindenki korábban kelne, akkor lehetne spórolni a világításra használt gyertyákkal.
Hazai becslések alapján a nyári időszámításnak hála évente 120 gigawattórányi, vagyis körülbelül hatmilliárd forintnyi energiát takarítunk meg. Magyarországon egyébként az óraátállítást a 20. században hol eltörölték, hol újra bevezették.
1980 óta viszont minden évben átállítjuk a vekkereket.
Csakhogy a váltás sokaknak a biológiai egyensúlyát is felborítja. Egy-két hétig is eltarthat amíg hozzászokunk az új időszámításhoz. Az átmeneti időben kifejezetten az átállás miatt egyeseknél van, hogy emésztési problémák, alvási zavarok és fejfájás is jelentkezik. Előfordul, hogy az új időszámítás életbe lépése után a közlekedési balesetek és a szívrohamok száma is megnő.
Két hétbe is bele telhet mire kiheverjük a váltást. A felmérések szerint az óraátállítást az emberek többsége ki nem állhatja. Az európaiak több mint 80 százaléka szívesen megszabadulna tőle.
A Magyar Alvásszövetség korábban úgy nyilatkozott: a téli időszámítást kell megtartani, mert az határozza meg évmilliók óta az élővilág működését.
