Krónika

Kétezer éves rejtély oldódhat meg

Kiderülhet, mi áll a titokzatos, elszenesedett tekercsen

Kiolvasták az első szót a híres herculaneumi papiruszokból, amiket a Vezúv lávakitörése szénné égetett közel kétezer évvel ezelőtt. Az úgynevezett Vezúv-kihívás – a tekercsek szövegének gyorsabb megfejtéséért indított projekt – keretében sikeresen megfejtettek egy szót az elszenesedett tekercsek egyikén - írta meg a hirado.hu.

Kétezer éves rejtély oldódhat meg
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Kutatók mesterséges intelligencia segítségével olvastak el egy ősi tekercset, amit a Vezúv közel kétezer évvel ezelőtt szénné égetett.

Objektum doboz

A Vezúv egyik legismertebb vulkánkitörése során, Kr. u. 79-ben Herculaneum városát is elérte, ami a jelenlegi Ercolano város területén helyezkedett el. A tüzes felhő beborította a települést, köztük egy épületet, amelynek a könyvtárában több száz ősi tekercset őriztek. A hamu megőrizte a leleteket, de a szenesedés miatt lehetetlen kigöngyölni őket.

A szakemberek eddig úgy hitték, hogy a katasztrófa végleg elpusztította a tekercseket, de a kutatók mesterséges intelligencia segítségével mélyebben beleláttak a finom, elszenesedett maradványokba, és az egyik szövegből kinyertek egy szót.

A Kentucky Egyetem tudósai márciusban elindították a Vezúv-kihívást, hogy a szövegeket gyorsabban azonosítsák. A mesterséges intelligencia segítségével tett felfedezésről Brent Seales professzor, a Kentucky Egyetem informatikusa számolt be csütörtökön.

A kihívás részeként a projekt befektetői támogatják azokat a tudósokat, akik sikeresen szavakat nyernek ki az elszenesedett tekercsből.

Objektum doboz

Seales és csapata több ezer háromdimenziós röntgenfelvételt készített két feltekert tekercsről és három papirusztöredékről. A mesterséges intelligencia-programot pedig úgy alkották meg, hogy az a tekercsekben lévő betűket a papirusz szerkezetében az ősi tinta által okozott finom változások alapján olvassa el.

A felbontatlan tekercsek a párizsi Institut de France gyűjteményébe tartoznak. A két lelet egyike azon több száz tekercsnek, amelyeket az épület könyvtárában találtak meg. A régészek úgy vélik, az ősi tekercsek egy magas rangú római államférfi, valószínűleg Lucius Calpurnius Piso Caesoninus – Julius Caesar apósa – tulajdonában voltak.

Két informatikus diák, Luke Farritor Nebraskában és Youssef Nader Berlinben továbbfejlesztették a keresési eljárást, és egymástól függetlenül rátaláltak ugyanarra az ógörög szóra az egyik tekercsben: „πορφύραc”, azaz „bíbor”.

Farritor több mint 14, Nader pedig 3,7 millió forint értékű pénznyereményt kapott a felfedezésért.

Sikerüknek köszönhetően a verseny már a környező szöveg elolvasásáért folyik.

Kapcsolódó írásaink

A zsenik agya más

ĀTesla, Einstein, Edison és Marconi közös pontját kutatják, mert egyre több tudóst foglalkoztat a kérdés, hogy mitől lesz valaki zseni