Felfoghatatlan tévedés, magyar város neve tűnt fel az Északi-sark térképén

Az Osztrák–Magyar Monarchiának volt egy nagyszabású expedíciója még a 19. század végén az Északi-sarkra, azaz az Arktiszra, amely végül egy nagy sikersztori lett, mivel sikeresen végződött. A tagok sosem hátráltak, majd végül több nagy felfedezést is tettek. A nagy vállalkozás 1872 és 1874 között zajlott, és 24 tag vett részt abban a Habsurgok birodalmából, Kelet-Közép-Európából. Ekkor fedezték fel a Ferenc József-földet is, amely ma Oroszország része, de sokáig az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, az elsődleges cél pedig az északkeleti átjáró megtalálása volt , amely egy tengeri útvonal lett volna, ami összekötötte volna a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt.

Az expedíciónak egyetlen magyar résztvevője volt, a hajóorvos, Dr. Kepes Gyula. A Ferenc József-föld amúgy mintegy kétszáz szigetből áll, ám ezek jobbára lakatlanok. Az expedíció magyar érdekessége az, hogy elneveztek egy fokot Budapestről a felfedezések során, ám később kiderült, hogy ez a fok, amit ott ők akkor láttak, igazából sosem létezett, csupán egy delibáb volt, amely az Északi-sarkon gyakori. Az expedíció vezetője így a később elkészült térképeiken egy rakás olyan földrajzi nevet feltűntettett, amelyek valójában tehát nem is léteztek. Érdekesség az is, hogy először Pesth-foknak nevezték el a csúcsot, majd később lett belőle Budapest, hiszen az expedíció közben, 1873-ban volt Pest és Buda a városegyesítése is, így 1873. november 17. után már Budapestről kellett beszélni.