A Nutty Putty barlang vérfagyasztó története

A barlangászás egy elképesztően sokoldalú tevékenység, és hihetetlen élmény lehet, már persze ha az ember nem hajlamos a klausztrofóbiára. Annyi azonban bizonyos, hogy akár professzionális expedíciókról beszélünk, akár rekreációs célú vezetett túrán veszünk részt, a barlangászás egy veszélyes tevékenység.

Azt, hogy mennyire veszélyes lehet egy ártalmatlannak induló barlangásztúra is, azt tökéletesen megmutatja John Edward Jones tragikus története, amely nem csak az egyik legismertebb, de egyben az egyik legfélelmetesebb baleset is.

Az Amerikai Egyesült Államokban rendkívül nagy a barlangászközösség, és megfelelő helyszínben sincs hiány. A Utah államban található Nutty Putty barlangot még az 1960-as években fedezték fel és népszerűsége a barlangászok körében szinte állandó volt. A barlangrendszer igazi kihívás az ínyenceknek, rengeteg szűk és csavaros járattal, ahol csak a legügyesebbek és a legképzettebbek tudják magukat átverekedni.

Azonban a barlang a felfedező kedvű amatőröket is vonzotta, hiszen voltak egész tágas járatok is, ahol látszólag minimális előképzettséggel is el lehetett boldogulni. Az évek során éppen emiatt számtalanszor felmerült a barlang lezárása, ami 2006-ban végül meg is történt, azonban később újranyitották azt a nagyközönség számára.

John Edward Jones sem tartozott a tapasztalt barlangászok közé, azonban 2009-ben ő és családja úgy döntött, hogy meglátogatják a barlangot. John orvosnak készült, a nyaralásra pedig elkísérte felesége is, akivel éppen első gyereküket várták. John és a bátyja gyerekkorukban már egyszer jártak a barlangban, ezzel pedig ők számítottak a csapatban a legtapasztaltabbnak.

A túra eleje rendben is zajlott, azonban amikor a társaság különvált, John és bátyja elindultak megkeresni egy járatot, amit csak úgy ismernek, hogy a szülőcsatorna. Ez a járat elképesztően szűk, és egy teremben végződik, azonban az odajutás még a legszakavatottabbakat is próbára teszi.

John végül megtalálta a járatot, és el is indult benne azonban anélkül, hogy tudta volna, végzetes hibát követett el.

John a tudta nélkül bemászott egy zsákutcába, mert amit tévesen a szülőcsatornának hitt, az valójában egy olyan feltérképezetlen járat volt, ami egyre jobban szűkült, de nem vezetett sehová. Ami ennél is rosszabbá tette az az a tény volt, hogy a járat egy ponton irányt váltott lefelé. John – aki fejjel előre ment be – egy ponton elindult lefelé, mert azt feltételezte, hogy az a kifelé vezető út. Eközben kifújta a levegőt, hogy a rendkívül szűk helyen elférjen, azonban amikor leért a járat aljára már késő volt. Ahogy levegőt vett, a mellkasa kitágult, emiatt pedig beragadt a járatba, ráadásul fejjel lefelé.

Amikor John bátyja észrevette, testvére helyzete mennyire súlyos, azonnal a kijárat felé vette az irányt, és értesítette a mentőket. A speciális barlangászokból álló különítmény meg is érkezett nem sokkal később, azonban egy ponton ők is megértették, John helyzete több mint kritikus. Nemcsak, hogy John 200 méter mélyen volt a barlangban, de a járatok szűkek voltak a barlangászoknak is, így pedig borzasztó lassan haladtak a mentési munkálatok. Egy kardiológussal beszélve azonban egyértelművé vált, hogy John számára a mentés nagyon is sürgető.

A fejjel befelé beragadás miatt John szíve fokozott terhelésnek volt kitéve, ilyen ütemben pedig az orvos szerint 36 óránál tovább nem marad életben. A mentőcsapat végül egy csigarendszer telepítése mellett döntött, azonban számtalan ponton komoly kihívást jelentett a kemény kőréteg fúrása. Végül 24 óra elteltével az emelőberendezés készen állt, és meg is kezdték John kihúzását a járatból. Egy ponton sikerült olyan magasra emelni őt, hogy szemkontaktust tudtak vele teremteni a mentőegységek, azonban az utolsó húzásnál az egyik csiga megadta magát, John pedig visszazuhant a járatba.

A mentőcsapat több tagja is megsérült a balesetben, azonban nem adták fel a küzdelmet. Végső elkeseredésében a csapat elkezdte fúrni a járatot John körül, azonban a szikla túl kemény volt, ők pedig már semmit nem tehettek. John végül szívelégtelenségben elhunyt, egy orvos pedig a pulzusa ellenőrzése alapján halottnak nyilvánította 28 órával csapdába esése után.

John holttestének a felhozatala azonban még így is óriási kihívás elé állította a lesújtott mentőegységeket. Hiába próbálkoztak, minden alkalommal sikertelenek voltak. Végül a hatóságok közölték a családdal, hogy minden próbálkozás és erőfeszítés ellenére képtelenség John holtestét felhozni onnan, a család pedig látva az óriási veszélyt és a sikertelen erőfeszítést elfogadta a döntést.

Végül a tragédiára tekintettel és a család beleegyezésével a Nutty Putty barlang bejáratát beöntötték betonnal, John holtestével együtt. A tragédiára, amelyben a 26 éves John Edward Jones életét veszítette, már csak a hajdani barlangbejárat betonfalán emlékeztet egy tábla.