Arcfelismerő rendszerrel szűri ki az állam ellenségeit Oroszország

Terjedelmes cikket közölt a Reuters az oroszországi megfigyelésekről és a háború vagy a kormányzat ellen tiltakozók felkutatásáról. A lap több mint kétezer bírósági ügyet áttekintve azt igyekszik bemutatni, Oroszország hogyan használja az arcfelismerést a Kreml ellenfeleinek azonosítására.

Az egyik megkérdezett, Andrij Csernyiszov tavaly májusban éppen egy háborúellenes tüntetésre igyekezett egy moszkvai metróállomásra, amikor a rendőrök megállították, közölték vele, hogy szerepel a körözési listán, és további magyarázat nélkül az állomáson belüli rendőrségi irodába kísérték. Ott a rendőrök közölték az 51 éves banki alkalmazottal, hogy a metró arcfelismerő rendszere politikai aktivitása miatt őrizetbe vételre jelölte ki. Valamivel több mint egy héttel korábban Csernyiszov egyedül állt egy szökőkútnál Moszkva központjában, a Puskin téren, és egy saját készítésű plakátot tartott a magasba, amelyen a következő feliratok szerepeltek: „Békét Ukrajnának”, „Le a háborúval” és „Szabadságot Oroszországnak”.

Néhány óra múlva vádemelés nélkül szabadon engedték, de még aznap ismét őrizetbe vették. Ezúttal az ukrajnai háborúval és Vlagyimir Putyin elnökkel kapcsolatos nézeteiről kérdezték.

Egy civil ruhás férfi az orosz szélsőségesség elleni harc központjának tisztviselőjeként mutatkozott be, és azt tanácsolta Csernyiszovnak, hogy a jövőben ne vegyen részt tüntetéseken, hiszen kisgyermekéről kell gondoskodnia.

A férfi aznap hét órát töltött a rendőrségen.

A rendőrség júniusban, augusztusban és szeptemberben ismét őrizetbe vette a metróban, és kétszer is felkeresték otthonában. Júniusban úgy próbált szembeszállni a hatóságokkal, hogy „Nemet a háborúra” és „Oroszország szabad lesz” feliratú kitűzőket osztogatott járókelőknek.

Kiterjedt megfigyelőrendszer

Az orosz kormány nem titkolt módon arcfelismerést használ, hogy szemmel tartsa az állampolgárokat. Moszkva 2017-ben jelentette be a világ egyik legnagyobb arcfelismerő videómegfigyelési hálózatának elindítását. Egy akkori sajtóközleményben az informatikai minisztérium azt közölte, hogy városszerte 160 ezer kamera – amelyek közül több mint háromezer tartozik az arcfelismerő rendszerhez – segíti majd a bűnüldözést.

A Reuters több mint kétezer bírósági ügyet áttekintő jelentése szerint ezek a kamerák fontos szerepet játszottak több száz tüntető letartóztatásában. A bírósági feljegyzések szerint a legtöbb embert 2021-ben vették őrizetbe, miután csatlakoztak a kormányellenes tüntetésekhez. De miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a hatóságok arcfelismerést kezdtek használni, hogy megakadályozzák, hogy az emberek egyáltalán tüntetni kezdjenek – derült ki a több mint két tucat őrizetbe vett személlyel készített interjúkból és egy orosz megfigyelőcsoport által gyűjtött információkból.

Az arcfelismerés most már segít a rendőrségnek abban, hogy a Kreml ellenfeleit preventív intézkedésként képes legyen bármikor azonosítani és „lekapcsolni”.

„Ez egy új gyakorlat, amelyet hátborzongatóan használnak, különösen Moszkvában, ahol a legnagyobbak voltak a tüntetések, és ahol az emberek tudják, hogy arcfelismerő kamerák figyelik őket” – mondta Daria Korolenko, az oroszországi elnyomást figyelő független emberi jogi csoport ügyvédje.

A moszkvai arcfelismerő rendszert egy fehérorosz és három orosz cég által létrehozott algoritmusok működtetik. A Reuters szerint legalább három cég amerikai vállalatok chipjeit használta, arra utaló jel azonban nincs, hogy a chipgyártó cégek megsértették volna a szankciókat.

A lap azt is kiderítette, hogy az orosz és fehérorosz vállalatok részt vettek egy amerikai arcfelismerő tesztprogramban, amelynek célja a feltörekvő technológiák értékelése, és amelyet a kereskedelmi minisztérium egyik részlege működtet.

Az egyik cég 40 ezer dolláros pénzjutalmat kapott az amerikai hírszerzés által odaítélt pénzjutalomból.

A rendőrség komolyan veszi a fenyegetéseket

Sokak szerint azonban a megfigyelő kamerák csak egy részét képezik az orosz kormánynak az állampolgárok sakkban tartására irányuló törekvéseinek. Törvénytelen például „az Orosz Föderáció fegyveres erőinek lejáratását célzó nyilvános akciókban való részvétel”, valamint az orosz fegyveres erőkről szóló „hamis információk” szándékos és nyilvános terjesztése. Az ilyen cselekményeket pénzbírsággal és háromtól 15 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetik.

Aktivisták által gyűjtött adatok szerint legalább 141 olyan személy van, akiket 2022-ben megelőzően őrizetbe vettek. Őket nemzeti ünnepeken állították meg a metróban, amikor a hatóságok tüntetésekre számítottak, vagy máskor, amikor a háborúellenes hangulat magasra csapott, például miután Oroszország szeptemberben bejelentette a részleges mozgósítást.

A Reuters 29 olyan emberrel készített interjút, akiket a rendőrség megállított a moszkvai metróállomásokon. Egy kivételével mindannyian azt mondták, hogy a rendőrök úgy tudták, hogy arcfelismerés alapján jelölték meg őket őrizetbe vételre. Az őrizetbe vett személyek között diákok, nyugdíjasok, egy tudós, egy tudományos kutató és egy futár is volt. Néhányan épp munkába indultak. Egy férfi a feleségével és a gyerekeivel színházba ment. Egy nő az édesanyját vitte orvoshoz.

Egy dolog volt közös bennük: kritikusak voltak a Kremllel szemben. Legtöbbjük korábban csatlakozott a kormányellenes tüntetésekhez.

Ezek az emberek elmondták, hogy 10 perctől 18 óráig terjedő ideig tartották őket fogva egy metróállomáson vagy rendőrőrsön. Heten azt mondták a Reutersnak, hogy a rendőrség közölte velük, azért vették őket őrizetbe, hogy megakadályozzák a tiltakozásukat. Legalább 12-en azt mondták, hogy szabadon bocsátásuk előtt aláírtak egy dokumentumot: vagy megígérték, hogy nem tiltakoznak, vagy elismerték, hogy figyelmeztetést kaptak a tiltakozás ellen.

Egyikük ellen sem emeltek vádat semmilyen bűncselekmény miatt.

A moszkvai metró arcfelismerést használ a díjfizetési rendszer részeként és biztonsági okokból is. Az utasokat lefényképezik, amint áthaladnak a kapukon, és egy számítógépes algoritmus összehasonlítja az arcot egy képadatbázissal.

Ha a rendszer egy utast feltartóztatásra jelöl, a rendőrség rövid időn belül reagál, az így feltartóztatott 29 ember szerint.

A rendőrség meglepően komolyan vette az ilyen irányú fenyegetéseket, sokukat nyomás alatt tartották egészen addig, amíg azok el nem hagyták Oroszországot.

Egyikük, egy 32 éves építészmérnök nő, aki két korábbi, tiltakozás miatt történt letartóztatása miatt került a rendőrség látókörébe, elmondta, hogy 2022 márciusában és áprilisában hét-nyolc alkalommal jelent meg a rendőrség az otthonában. Március elején két nap alatt háromszor kopogtattak.

Figyelmeztették, hogy ne menjen gyűlésekre, különben büntetőeljárás indulhat ellene. A kellemetlen találkozások elkerülése érdekében megpróbálkozott azzal, hogy nem nyit többé ajtót. Azonban ez sem vált be, mivel elkezdték hívogatni.

Egy áprilisi telefonhívás során egy rendőr közölte vele, tudják, hogy otthon van. „Azt mondták, hogy meg tudják nézni az épületem bejáratánál lévő kamerák felvételeit, és tudják, hogy bent vagyok-e” – magyarázta a nő. Többet nem vette fel a telefont sem, és elhagyta a fővárost, ám amikor visszatért, a rendőrök már a vasútállomáson várták.

„Tudták, hogy melyik kocsiban vagyok, mert közvetlenül ott kerestek” – mondta. A rendőrök arra kérték, hogy írjon alá egy dokumentumot, amelyben ismét figyelmeztették, hogy fejezze be a tiltakozást. Állítása szerint tavaly hat ilyen dokumentumot írt alá a rendőrséggel való különböző találkozásai során.

Nem sokkal később egy moszkvai metróállomáson állították meg és közölték vele, hogy szerepel a körözési listán. Őrizetbe vették, és a közeli rendőrőrsre vitték. Elengedése után elhagyta hazáját, és Németországba ment – olvasható a portálon.