Krónika
Egy MRI 4,7 millió embernek
A Törökországot és Szíriát február 6-án sújtó történelmi léptékű módon pusztító 7,8-as erősségű földrengés több mint ötvenezer ember halálát okozta. A természeti katasztrófában milliók váltak hajléktalanná és teljes városok dőltek szinte maradéktalanul romba. Az elhunytak közül több mint négyezerötszáz, míg a sérültek közül nyolcezerötszáz Szíria északnyugati részére „esik”. A térséget a törökbarát lázadók uralják, s immár több mint tizenkét esztendeje el van zárva a külvilágtól.
Most a Nature, a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata készített összeállítást az adott zóna egészségügyi viszonyairól. Mint a cikkben olvasható, az ENSZ humanitárius ügynöksége, az OCHA szerint több mint tízezer épület dőlt részben vagy egészében romba és legkevesebb tizenegyezer ember marad hajléktalan.
A tragikus állapotokat fokozza, hogy a WHO szerint a légiónyi sérültet mindössze hatvanhat, gyakorta ideiglenes kórházban lehet elhelyezni, amelyek amúgy mindössze 1245 ágyat képesek fönntartani. Ráadásul Szíria északnyugati részén mindössze nyolcvanhat ortopéd sebész, hetvennégy vesedializáló, hatvannégy röntgengép, hét számítógépes tomográfiás (CT) szkenner és egy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) készülék működik.
Mindehhez képest a régió teljes lakossága 4,7 millió embert tesz ki – azaz a népességnek ezen kell osztoznia a földrengés sérültjeivel. A Nature megszólaltatott három orvost, akik szerint Északnyugat-Szíriában a leggyakoribbak a végtagtörések, a traumás- és a zúzódásos sérülések. Utóbbiba egyébként az úgynevezett „zúzódásszindróma” is beletartozik, amely olyan károsodást takar, amelyek szervi működési zavarokhoz, köztük a veseelégtelenséget vagy észrevétlen belső vérzést okoznak.
