Krónika

Veszélyes és titkos kísérletek az égbolton

Nem vált be az óceánok trágyázása

Tavaly áprilisban egy Make Sunsets nevű start-up cég léggömböket bocsátott ki a sztratoszférába azért, hogy azok ott kén-dioxidot engedjenek ki a szabadba. A cél a napfény légköri visszatükröződésének fokozása s így a globális felmelegedés csökkentése volt. A vállalat kísérletei titokban zajlottak.

Veszélyes és titkos kísérletek az égbolton
Vajon meddig napozhatunk békében? (Képünk illusztráció)
Fotó: dpa via AFP/Karl-Josef Hildenbrand

Több szempontból is aggályosnak nevezhető az a kísérlet, melyet tavaly áprilisban hajtott végre titokban a Make Sunset nevű start-up cég Amerikában. Mint a Nature-ben, a világ legrangosabb folyóiratában olvasható, az eseményről csak jóval később, a múlt év végén tudósított – mintegy véletlenül – az MIT Technology Review.

A Nature publikációját jegyző Katharina Ricke megjegyzi, a szerkezeteket azzal a céllal engedték föl a sztratoszférába, hogy azok ott kén-dioxidot permetezzenek a szabadba. A lépéssel a napfény légköri visszatükröződését óhajtották fokozni – a globális felmelegedést pedig ily módon mérsékelni.

Az akció egyébként tisztán üzleti jellegű, azaz ha beválik, akkor a vállalat „hűtési krediteket” szeretne értékesíteni a világpiacon. A szerző aláhúzza, bár a kibocsájtott kén-dioxid mennyisége környezeti szempontból elhanyagolható volt, de ez a reklámfogás is azt jelzi, hogy egy rendkívül veszélyes ponthoz érkeztünk.

A cikk írója szerint az olyan technikák, mint a kénsav-aeroszolok létrehozása a sztratoszférában vagy a tengervíz felhőkbe permetezése viszonylag olcsónak, gyors hatásúnak – és legfőképpen egyszerűnek tűnnek. Ugyanakkor rendkívül kevés bizonyítékunk van arra nézve, hogy mindezek miként befolyásolnák az időjárást, a mezőgazdaságot, az emberi egészséget valamint a flórát és a faunát.

Katharina Ricke cikkében párhuzamot von és emlékezet az óceáni, úgynevezett „vasműtrágyázási” kísérlet kudarcára. Mint olvasható, az 1990-es és 2000-es években tizenhárom helyen hintettek szét vasban gazdag szereket a világtengerek tápanyaghiányos részein. A kutatók először azt tapasztalták, hogy a lépéssel beindult a fitoplankton virágzás, s így egyre több szén-dioxid került ki a légkörből. Ugyanakkor végül kiderült, hogy a szén nagy része nem raktározódott el az óceán mélyében, hanem újra felszabadult.

A szakember szerint a légköri kísérleteket a kutatómérnökökre, s nem egy profitorientált start-up vállalkozásra kellene bízni. Sőt az efféle reklámfogások valójában több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.