Krónika
Hiába cseréltek szabványt, sok épület mégis összedőlt

Gyors összesítést készített a törökországi és szíriai földrengések kapcsán a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature. Mint a cikkben felidézik, a Soil Dynamics and Earthquake Engineering című folyóiratban tavaly márciusban megjelent tanulmányában Arzu Arslan Kelam, az ankarai Közel-Kelet Műszaki Egyetem munkatársa és kollégái azt írták, hogy Gaziantep központja közepes vagy súlyos károkat szenvedhet el egy 6,5-ös magnitúdójú földmozgás következtében.
A szerzők szerint ennek az lehet majd az oka, hogy a meglévő épületek többsége alacsony, téglafalazatú szerkezet, és ezeket ráadásul igen közel húzták föl egymáshoz.
A Nature emlékeztet, 1999-ben egy 7,4-es erősségű mozgás rázta meg a törökországi Izmirt és környékét. A katasztrófában több mint tizenhétezer ember halt meg, és negyedmillióan lettek hajléktalanná. Az esemény után a török kormány új építési szabályzatot és kötelező földrengésbiztosítási rendszert vezetett be. A minapi esemény által sújtott otthonok és ipari létesítmények döntő többsége azonban 2000 előtt épült, így ezekre nem volt érvényes az előírás – mondja Musztafa Erdik, a törökországi Bogazici Egyetem építőmérnöke.
Rosszabb a helyzet Szíriában, ahol a tizenkét esztendeje dúló háború „megtizedelte” az építési színvonalat.
A világlapok cikkeiből e mellett az is kitűnik, hogy az emberi kapzsiság és nemtörődömség is nem kis részt felelőssé tehető a bekövetkezett veszteségekért. Ugyanis igen sok volt az illegális vagy félben-harmadában hagyott projekt, és ahol lehetett, ott az építőanyagokkal is spóroltak.
Ahogy a Nature is megjegyzi, e téren különösen Szíriában találhattak sok kivetnivalót a szakemberek.