Krónika

Robotsebészeti műtétek a hazai kórházakban

Az első magyarországi robot-asszisztált beavatkozásokat az Országos Onkológiai Intézetben január 21-én, majd január 29-én a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban hajtották végre. A két helyen azóta már májusban megtörtént a századik robotsebészeti műtét is.  

Robotsebészeti műtétek a hazai kórházakban
Az egészségügyben egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció
Fotó: MH/Purger Tamás

Szerdán immár a száztizennegyedik műtétet hajtották végre az  Országos Onkológiai Intézetben (OOI), és bár a környező államokhoz képest Magyarországra később jutott el a technológia, nagy különbség, hogy míg Romániában vagy Csehországban zömében a magánegészségügyben használják a gépeket, addig idehaza az állami szférában történnek ezek a műtétek. „Ez egyfajta hiánypótlás, de viszonylag nagy előrelépés, hogy itt nem a magánegészségügyben történik, hanem az állami ellátásban sikerült elindítani az ellátást” – fogalmazott a Magyar Hírlapnak az OOI főigazgató-főorvosa.

Polgár Csaba professzor beszélt arról is, hogy az eszközök tavaly december 16-án érkeztek a két helyre, és vállalták, hogy kétszáz-kétszáz urológiai és nőgyógyászati daganat robotasszisztált műtétjét végzik el a projekt 2023. júniusi lezárultáig. „Örömmel mondhatom, hogy azóta már májusban elvégeztük a századik robotsebészeti műtétet. Köszönhetően a két kórházban dolgozó felkészült szakembereknek és a jól használható technológiának, már ez év október végére legalább háromszáz robotasszisztált műtét elvégzésére nyílik lehetőség a két kórházban – fejtette ki.

A főigazgató beszámolt arról is, hogy a robotsebészeti technikát Amerikában a harctéri távoperációkra akarták fejleszteni, aztán más irányba fejlődött a projekt, és az első generációs robot 1999-ben jelent meg. „A robotkarokkal jóval precízebben lehet operálni, jobban meg lehet kímélni az idegeket, így kevesebb mellékhatással járó műtéti beavatkozás végezhető, amely jelentősen javítja a betegek életminőségét és a funkcionális eredményeket. Jobban megkímélhetők például az erekcióhoz szükséges kisidegek, mert nem roncsolódnak annyira az ép szövetek” – fejtegette a főigazgató. Az OOI-ben az eszközöket az urológiai és a nőgyógyászati daganatműtéteknél alkalmazzák, de a vastagbéltumorok sebészetében is lehet használni.

A professzor úgy látja, az egészségügy a digitalizáció irányába halad, a sebészet pedig a minimális invazivitás felé megy, így ami diagnosztika, a mesterséges intelligencia alkalmazása felé megy, ami nagyon sok buktatót, de rengeteg lehetőséget is magában hordoz.

„Ez nagyon sok munkát tud levenni az orvosokról, amire nagy szükség van, ugyanis világszerte nehézségekbe ütközik a humán erőforrás pótlása. Természetesen a betegről az egyéni orvosi döntés megmarad a jövőben is. Bár az orvoslás objektív tudáson alapul, de ez egyfajta művészet is, mert nemcsak egy adott betegséget, hanem az individuumot kell kezelnie az orvosnak” – összegzett az OOI főigazgató-főorvosa, Polgár Csaba.

Kapcsolódó írásaink