Hét hónap utazás után Mars körüli pályára állt Kína űrszondája

Az űreszköz a vörös bolygó felszínéhez a legközelebb négyszáz kilométerre kerül majd. Eközben kamerái és műszerei segítségével tudományos megfigyeléseket végez. A szondától érkező adatokat 10,7 perces késéssel fogja az észak-kínai Tiancsinben álló, hetvenméteres átmérőjű, állítható teleszkóp.

A Tianven–1 a mérések mellett felderíti a potenciális landolási helyszíneket is, ahová leszállóegysége májusban vagy júniusban leszáll majd. Ha ez sikerül, a napelemekkel működő marsjáró kilencven napig végez kutatásokat a felszínen, tanulmányozza a talajt és az ősi élet nyomait keresi, földradarjával a lehetséges föld alatti víz és jég nyomait kutatja.