Krónika

Kolumbusznak igaza volt, tényleg élhettek kannibálok a karibi térségben

Kolumbusz Kristóf,  az amerikai kontinens 1492-es felfedezője hosszú leírásokat adott az utókornak arról, hogy a karibi térségben hogyan találkoztak őslakos népekkel, akik fosztogatásuk közben a nőket elrabolták, a férfiakat pedig táplálékukként használták fel. 

Kolumbusznak igaza volt, tényleg élhettek kannibálok a karibi térségben
Kolumbusz igazat mondhatott
Fotó: Eurasia Press / Photononstop

Ezeket a történeteket azonban a kutatók mindmáig a képzelet szüleményének tartották, most azonban egy új tanulmány arra jutott, lehetséges, hogy Kolumbusz igazat állított a kannibálokról - írja a Popular Archaeology.

A lassan a mindennapokban is használt arcfelismeréses technológiához hasonló módon elemezték a kutatók a korai karibi lakosok koponyáit, felfedve az egyes népcsoportok közötti kapcsolatokat és megdöntve az eddigi állításokat arról, hogy a szigeteket pontosan mikor gyarmatosították.

Az egyik meglepő megállapítás az volt, hogy a dél-amerikai karibok, (a lehetséges kannibálok) megtámadták Jamaikát, Hispaniolát és a Bahama-szigeteket, ezzel pedig megdőlt a fél évszázada készpénznek vett nézet, hogy ezen népek soha nem jutottak távolabb északra, mint Guadeloupe.

Évekig próbáltam bebizonyítani, hogy Kolumbusz tévedett, de igaza volt: voltak karibi népek az északi Karib-térségben, amikor partot ért - mondta William Keegan, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, karibi régész. Hozzátette: újra kell értelmeznünk mindazt, amiről azt gondoltuk, hogy biztosan tudjuk.

Kolumbusz leírásaiban beszámolt arról, hogy a békés, gyönyörű tájon azért előfordulnak konfliktusok, a bennszülött aravakokat gyakorta rablóbandák támadták meg, melyeket ő "canibáknak" hívott. Később javították ki ezt az elnevezést a spanyolok "karibokra".

Ám a hasonló hangzású nevek a régészeket igen nehéz kérdés elé állították: hogyan lehettek a karibok Bahama-szigeteken, amikor a leletek szerint a legközelebbi előőrsük is legalább 1500 kilométerre volt?

Az aravakok és a karibok alapvetően ellenségek voltak, de gyakran a szükség úgy hozta, hogy egymás mellett éltek, alkalmanként házasságokat kötöttek.

Ez szinte egy Hatfield-McCoy-viszály volt köztük - mondta Keegan. Lehet, hogy volt szerepe a kannibalizmusnak a történelmükben. Ha meg kell ijeszteni az ellenséget, az az egyik legjobb módszer erre.

Függetlenül attól, hogy pontos volt-e vagy sem, az európai felfogás, miszerint a karibok kannibálok, óriási hatással volt a régió történelmére - mondta. A spanyol monarchia kezdetben ragaszkodott ahhoz, hogy az őslakosokat fizessék rendesen a munkáért és tisztelettel bánjanak velük, de egyből megváltoztatták álláspontjukat, miután beérkezett az első olyan jelentés, amelyek szerint a helyiek megtagadták a kereszténységre való áttérést és emberhúst ettek.

A korona azt mondta: ha ők tényleg ilyen népség, akkor nyugodtan rabszolgává lehet tenni az őslakosokat - állítja Keegan. Hirtelen az egész Karib-térségben minden bennszülött ember karibbá vált a gyarmatosítók szemében.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom