Krónika

A Habsburgok arcra írt történelme

A Habsburgok spanyolországi ágának kihalásához vezetett a kétszáz évig zajló vérfertőző házasságok sorozata, ami generációkon átívelő, jellegzetes nyomott hagyott az uralkodóház tagjain - derül ki egy nemrég közzé adott tanulmányból.

A Habsburgok arcra írt történelme
II. Károly spanyol király (1661-1700)
Fotó: dailymail.co.uk

A DailyMail számolt be róla, hogy a Santiago de Compostela-i Egyetem vezető kutatója és genetikusa, Roman Vilas vezényletével olyan tanulmány készült, amelyben összevetették a Habsburg-ház spanyolországi ágának egyes tagjairól készült festményeket és azok családfáit, hogy megállapítsák, milyen mértékben van összefüggés a jellegzetes „Habsburg-áll” (előreugró állkapocs) és a belterjesség között.

A Habsburg-ház számtalan uralkodót „adott” Európának, amely dinasztia történetét nem kerülték el a vérfertőző rokoni házasságok sem. Spanyolországban azonban a belterjesség olyan szinten volt jellemző, hogy a generációkon átívelő, családon belüli házasságok később végzetesnek bizonyultak, ugyanis II. Károly spanyol király (1661-1700) már képtelen volt utódot nemzeni, és vele együtt a Habsburgok spanyolországi ága ki is halt.

Nagy Fülöp spanyol király (1605-1665)
Nagy Fülöp spanyol király (1605-1665)
Fotó: dailymail.co.uk

Az uralkodóházat sújtó vérfertőzéssel, és a jellegzetes Habsburg-állal kapcsolatban már korábban is születtek tanulmányok, eddig azonban bizonytalanok voltak a kutatók abban, hogy utóbbi vajon összefügg-e a vérfertőzéssel avagy sem.

A legutóbbi vizsgálatok során Roman Vilas tíz sebészt kért fel arra, hogy a festmények alapján diagnosztizálják az arcok deformáltságát, és gyűjtsenek össze róluk minél több jellemzőt.

Ausztriai Marianna, spanyol királyné (1634-1696), aki Nagy Fülöp spanyol király unokahúga és egyben felesége is volt
Ausztriai Marianna, spanyol királyné (1634-1696), aki Nagy Fülöp spanyol király unokahúga és egyben felesége is volt
Fotó: dailymail.co.uk

Genetikusok és sebészek a dinasztia tizenöt tagjának, összesen hatvanhat portréján elemezték a deformáltság látható jeleit, majd ezt később összevetették az ismert vérfertőző házasságokkal, aminek az eredményeként sikerült is összefüggést találni.

II. Ausztriai Ferdinánd spanyol király (1578-1637)
II. Ausztriai Ferdinánd spanyol király (1578-1637)
Fotó: dailymail.co.uk

A kutatócsoport a vizsgálatok során megállapította, hogy az erősen előugró alsó-állkapocs leginkább IV. Fülöp (1605–65) spanyol királyt jellemezte, míg a legkevésbé érintett személy I. Mária burgundi hercegnő (1457-1482) volt, aki 1477-ben házasodott be a dinasztiába és lett I. Miksa felesége.

I. Mária burgundi hercegnő (1457-1482)
I. Mária burgundi hercegnő (1457-1482)
Fotó: dailymail.co.uk

Vilas végül kiemelte, hogy habár a tanulmánya történelmi személyekről szól, néhány régióban, valamint egyes vallási és etnikai csoportoknál a mai napig jellemző a belterjesség, aminek a hatása napjainkban is fontos vizsgálatokat igényel.

Kapcsolódó írásaink