Határon túl

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium

A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium
A felújított Művészeti Líceum épülete Marosvásárhelyen 2024. május 11-én
Fotó: MTI/Kiss Gábor

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere az iskolabejáráson elmondta: azért kezdte munkáját az iskolák felújításával, mert a városnak csak akkor lesz jövője, ha a felnövekvő nemzedék nem vágyódik el onnan már diákkorában. Beszámolt arról, hogy amióta átvette a városháza vezetését, százmillió lejt (7,8 milliárd forint) fordítottak a tanintézmények korszerűsítésére.

A Művészeti Főgimnázium egyházi tulajdonban lévő épületének hárommillió lej költségvetésű külső-belső felújítását - a fűtésrendszer, a villanyhálózat, a nyílászárók és a bútorzat cseréjét, az udvar rendbetételét - kizárólag városi költségvetésből oldották meg. Soós Zoltán szerint ez Erdély egyik legszínvonalasabb tanintézménye, ahol kétszáz tanár dolgozik, több mint kilencszáz diák tanul, és kiváló tanulmányi eredményekkel büszkélkedhetnek: innen a végzősök több mint kilenvenszázaléka jutott be felsőoktatási intézményekbe az utóbbi években.

Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök szerint az elmúlt négy év megmutatta: ha jó az együttműködés a városi és megyei önkormányzat között, akkor van eredmény. A marosvásárhelyi kulturális intézményeket – a megújult szecessziós Kultúrpalotát, a filharmóniát, múzeumot, bábszínházat, könyvtárat, a Maros művészegyüttest –fenntartó megyei önkormányzat vezetője is fontosnak nevezte a tehetséges fiatalok kibontakozását segítő Művészeti Főgimnázium fejlesztését, amely utánpótlást nevel a kulturális intézményhálózat számára.

Ugyancsak szombaton avatták fel a megyeszékhelytől húsz kilométernyire lévő Körtvélyfáján az uniós forrásokból felújított és egy újabb szinttel bővített helyi általános iskolát.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen és a körtvélyfái iskolaavatón is arra kérte az embereket, támogassák az összefogás jelöltlistáját, hogy a magyar közösségnek legyen ereje Erdélyben, és legyen hangja Európában. Kiemelte: számára nem kétséges, hogy a Maros megyei Körtvélyfáján – amely Gernyeszeg községhez tartozik – június 9-én újraválasztják a szerinte kiváló munkát végző Kolcsár Gyula polgármestert, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzati voksolással egy időben rendezett EP-választásnak komoly tétje van.

Szerinte jogosan lehet haragudni a brüsszeli vezetésre, de az uniós fejlesztési pénzek nem helyettesíthetők mással, és az Európai Unióra szükség van. „A ház nem hibás, hogy a személyzet rossz döntéseket hoz. A házat nem kell lerombolni: a személyzetet kell lecserélni!” – érvelt az RMDSZ elnöke.

Úgy értékelte: Marosvásárhely lakossága 2020-ban jó döntést hozott, de egy ekkora várost nem lehet úgy irányítani, mint egy motorcsónakot, mozgása inkább egy tengerjáró hajóéhoz hasonlít.

„Soós Zoltán és az RMDSZ önkormányzati csapata ezt az irányváltást megtette, Marosvásárhely jó irányba fordult, a sebességet ezután tudja felvenni. Ahhoz, hogy ne legyen újabb irányváltás, ne visszafelé menjünk az időben, arra van szükség, hogy a sebesség felvételéhez kapjon további támogatást a polgármester, és akkor Marosvásárhely a régió motorja lesz” – hangoztatta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy Marosvásárhely sikere az itt élő magyarok, románok, romák közös ügye.

A legnépesebb erdélyi magyar közösségnek otthont adó Marosvásárhely élére húsz év után került ismét magyar polgármester 2020-ban a magyar pártok által támogatott, függetlenként induló Soós Zoltán személyében, aki akkor a szavazatok több mint ötven százalékát szerezte meg.

A legutóbbi romániai népszámláláskor a 116 ezer lakosú Marosvásárhelyen negyvenezren vallották magukat magyarnak. A korábban magyar többségű városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A 2021-es cenzus adatsora szerint Maros megye 518 ezer lakosa közül 165 ezer (31,8 százalék) magyar.

Kapcsolódó írásaink